Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Megelőzhetővé válhatnak a jövőben a betegségek és világjárványok? Brit kutatók egy olyan technológián dolgoznak, amely képes lehet a légúti vírusok genetikai változásainak követésére a világ körül. A rendszer a tervek szerint képes lesz jelezni a veszélyes új változatokat és korai jelzőrendszerként is használható jövőbeli betegségekkel és járványokkal szemben - írta meg a Világgazdaság a The Guardian értesülései alapján.
A cambridgeshire-i Wellcome Sanger Institute-hoz köthető csapat terve az, hogy a technológia olcsó, könnyen használható és skálázható legyen, és fertőzések széles körét legyen képes lefedni. A célpontjai között lesznek a különböző influenzavírusok, az RSV, a koronavírusok, de akár korábban ismeretlen kórokozók is. A Respiratory Virus and Microbiome Initiative (légúti vírus- és mikrobiom-kezdeményezés) nevet viselő projekt célja egy olyan rendszer létrehozása, amely DNS-szekventáló technológia segítségével képes azonosítani az összes vírus-, baktérium- és gombafajt, egyetlen, az orrból vett mintából.
A kezdeményezést a Sanger Institute-nál vezető Ewan Harrison a The Guardiannak elmondta, hogy Nagy-Britannia már a koronavírus-járvány genetikai változásainak megfigyelésében is vezető szerepet játszott, és a vírushoz tartozó összes genom 20%-át azonosította. Az ennek nyomán összegyűjtött tudás- és adatmennyiség rendkívüli segítséget nyújtott a vírus változásainak a megfigyelésében, és ez adta az ötletet, hogy a további légúti fertőzések alakulását is figyeljék, hiszen a következő járványokat is legnagyobb valószínűséggel ezen kórokozók indíthatják el - tette hozzá a kutató.
A koronavírusok jól illusztrálják a jövőbeni veszélyeit, hiszen az elmúlt 20 évben három új változat is megjelent, a SARS a Távol-, a MERS a Közel-Keleten, illetve COVID-19 Kínában. Ez utóbbi világított rá a technológiában rejlő lehetőségekre, a koronavírus brit - majd későbbi terminológia szerint alfa - változatának azonosításával. A felfedezés kulcsfontosságúnak bizonyult a Sanger Intézet genomikai megfigyelési részlegének vezetője, John Sillitoe szerint, aki elmondta, hogy ekkor az egész világ láthatta, hogy mire képes a genomika.
Az intézet együttműködik a brit egészségbiztonsági ügynökséggel, akadémikusokkal és más közegészségügyi szervezetekkel a projekten, amelynek célja, hogy olyan technológiát hozzon létre, amely képes bármely kórokozó genomjának szekvenálására. Ennek azonban adaptálhatóvá kell válnia a világ minden részének laborjai számára. A globális alkalmazáshoz a technológiának olcsónak, egyszerűnek, gyorsnak és könnyen skálázhatónak szükséges lennie. A The Guardian információi szerint hasonló megoldáson más amerikai és német központok is dolgoznak.