Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ha a tűz már a fák lombját is érinti, azt koronatűznek nevezik. A koronatüzek Magyarországon nagyon ritkák, ha mégis előfordulnak, nagyon kis területre korlátozódnak. Ilyen ritka esetek örökzöldeknél, alföldi fenyvesekben, borókásokban fordulnak elő. A szabadtéri tüzek előfordulása Magyarországon két időszakban különösen jellemző: tavasszal, illetve a nyári hőség idején. Tavasszal a tűz továbberjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, még nem indult meg a növényekben az intenzív folyadékáramlás, illetve az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, lomb található a területen. Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat - írja a HelloVidék.
Hihetetlen, ami a magyar erdőkben történik: ezt biztosan sokan nem tudták
A nyári időszakban, amikor csapadékmentes és meleg az időjárás, az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, az esetek túlnyomó többségében itt is emberi gondatlanságról beszélhetünk. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között történik. Magyarországon az időjárási, domborzati viszonyok és a vegetáció összetétele miatt az erdőtüzek természetes kialakulása nagyon ritka - arányuk 1-1,5 százalék közötti. Ezek általában villámcsapásra, vagy öngyulladásra vezethetők vissza. A tüzeknek 99 százaléka emberi gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető vissza.
Idén 6331 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat országszerte, a leégett terület pedig 32 599 339 négyzetméter.
Július 24-én a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó hajdúbagosi földikutya-rezervátum területén keletkezett tűz. A füves puszta mintegy tizenöt hektáron égett a védett területen, a tűz pedig a közeli fenyőerdőre is átterjedt, amelynek az aljnövényzete három hektáron gyulladt ki. A tűzoltók három vízsugárral és kéziszerszámokkal fékezték meg a lángok terjedését, majd eloltották a tüzet. Az idei év sokkal csapadékosabb volt a tavalyinál, ezért idén kevesebb tűz keletkezett a szabadban. Tavaly az aszályos, meleg nyár miatt egymást érték a nagyobbnál nagyobb szabadtéri tüzek. Tavaly 15 339 szabadtéri tűz keletkezett, amelyek miatt 70-en megsérültek, 8-an életüket vesztették. A leégett terület nagysága 319 656 024 négyzetméter.
Ez sokkoló: akkora az aszály ebben a térségben, hogy már folyók száradnak ki
A legsúlyosabb eset 2012-ben történt, amikor több mint 16 ezer szabadtéri tűz keletkezett az országban. 2012 április 29-én Bács-Kiskun megyében, Bugac közelében keletkezett tűz az ősborókásban. Egy héten át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani az 1100 hektáron, 90 százalékban természetvédelmi területen pusztító lángokat
- emelte ki Mukics Dániel..
A lángok megfékezésén a legmagasabb riasztási fokozatban, 33 járművel naponta körülbelül száz hivatásos tűzoltó, valamint a környékről érkezett önkéntesek és civilek dolgoztak. A helyenként gyalogosan megközelíthetetlen ősborókást és erdőt helikopterről is oltották. A tűz okát nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani. A szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóautókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet.
Egy kigyulladt erdőben, tarlón, mezőgazdasági táblán a tűz közelében akár 100 Celsius fok is lehet a hőmérséklet. A nagy nyári melegben ilyen körülmények között igazán emberpróbáló feladat órákon át védőruhában nehéz fizikai munkát végezni. Egy nagyobb szabadban keletkezett tűz oltása órákat, akár napokat is igénybe vehet
- hangsúlyozta a szakember.
Komoly veszély fenyegeti az emberiséget: ebből még baj lehet
2017 augusztus 3-án a Hortobágyi Nemzeti Parkban keletkezett tűz csaknem ezer hektáron. A terület egy része annyira mocsaras, lápos volt, hogy azt sem gépjárművekkel, sem gyalog nem lehetett megközelíteni. A tűzoltók munkáját a honvédség két helikopterrel segítette, amelyek az elérhetetlen területeken égő tüzet a levegőből oltották. A tűz oltásában 9 járművel mintegy 40 tűzoltó vett részt napokon keresztül. A tűz okát itt sem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani
- tette hozzá.
A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat annak mihamarabbi körülhatárolása, a lángok terjedésének megakadályozása, ám ez nagy terület esetén nem könnyű. Amennyiben a tűz környezetében települések vannak, a tűz terjedési irányában élőket értesíteni kell, ha pedig elkerülhetetlenné válik, ki is kell telepíteni őket.
A tilalom nem játék! Komolyan kell venni!
Tűzgyújtási tilalmat akkor rendelnek el, ha az erdő talaján lévő lehullott növényi részek nedvességtartalma nagyon alacsony. A tűzgyújtási tilalmat sokan tévesen értelmezik és a kerti növényégetés tilalmaként értik. A tűzgyújtási tilalom azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Azt, hogy éppen aktuálisan hol van elrendelve a Katasztrófavédelem főoldalán egy Magyarország térképen jelöljük.
A tűzvédelmi bírság mértéke mindig az okozott kár és veszély mértékétől függ. 20 ezer forinttól akár 3 millió forintig is terjedhet.
Mi a helyzet a kerti égetéssel?
Nem egységes az ország abból a szempontból, hogy szabad-e égetni a kertben: van ahol szabad, van ahol pedig tilos kerti zöldhulladékot égetni. Ez attól függ, hogy az önkormányzatnak van-e kifejezetten a kerti zöldhulladék-égetésről szóló rendelete. A hazai települések 80 százaléka engedélyezi az avar és egyéb növényi eredetű hulladék időszakonkénti elégetését. Ahol nincs ilyen rendelet, ott tilos.
Ez mindenkit érint: nagy célt tűztek ki a magyarok a hulladék-visszagyűjtésben
Ott sem lehet tetszés szerint égetni, ahol engedik, kizárólag a rendeletben meghatározott időben és módon szabad égetni. A tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám, amivel kordában lehet tartani a tüzet és néhány vödör víz vagy a nyomás alatt lévő a kerti tömlő, amivel el lehet oltani. Ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. Minden évben komoly égési sérülések és halálesetek is előfordulnak a kerti gazégetésnek induló tüzek miatt. Külterületen zöldhulladékot égetni tilos.
Egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk. Érdemes tehát meggondolni, hogy megéri-e elégetni a száraz növényeket. Tűzvédelmi szempontból egyáltalán nem javasolják a kerti zöldhulladék elégetését.
Megoldást a komposztálás jelenthet. Egy komposzthalom gondozása nem igényel sokkal több időt, mint a zöldhulladék elégetése. Aki ennek ellenére nem akar a komposztálással vesződni, egyszerűen elszállítathatja a keletkező zöldhulladékát A saját kertjében persze mindenki grillezhet, bográcsozhat, azonban ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni. A grillt, vagy bográcsot egyetlen percre se hagyjuk magára
- emelte ki Mukics Dániel.
Erre a legtöbb kertész nem figyel ősszel: így súlyos károkat is okozhatnak
A szabadtéri tüzek megelőzése érdekében a dohányzó autósok ne dobják ki az égő cigarettacsikket az autóból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék amellett, hogy szennyezi a környezetet, a nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat. Aki szabadtéri tüzet észlel, a füsttel ellenkező irányba hagyja el a területet és haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot.
Az erdőtüzek megfékezéséhez speciális eszközökre, gépekre van szükség. A tűzoltók az év 365 napján a nap 24 órájában kétezren vannak szolgálatban ötszáz járművel. Szükség esetén ez a létszám növelhető. A legalapvetőbb tűzoltójármű a gépjárműfecskendő, amelyen tűzoltáshoz és műszaki mentéshez alkalmas eszközök is megtalálhatók. Ilyen jármű minden tűzoltólaktanyában rendelkezésre áll. A speciális tűzoltójárművek elosztása hazánk földrajzi adottságaihoz igazodik.
Azokban a tűzoltólaktanyákban, amelyek működési körzetében nagyobb erdős, mezős területek is találhatók, a gépjárműfecskendők mellett speciális erdőtűzoltó és vízszállító járművek is készenlétben vannak. Több járművünk akár menet közben is képes maga előtt a vizet permetezni, ez a képesség a nagyobb kiterjedésű szabadtéri tüzek esetén hasznos. A járműparkunkban rendelkezésre állnak kifejezetten erdő- és szabadtéri tüzek oltására kialakított pickupok is. Vannak olyan konténereink, amelyekben erdőtűzoltáshoz szükséges szerszámok és eszközök vannak. Ezeket konténerszállító járművel tudjuk a helyszínre juttatni
- magyarázta Mukics Dániel.
Rengeteg madár pusztul el Magyarországon: durva, mi áll a háttérben
A katasztrófavédelem légi tűzoltójárművekkel nem rendelkezik. Azokban az esetekben, amikor ilyen képességre van szükség, a honvédség légijárműveire számíthatunk. A katasztrófavédelem több drónt is készenlétben tart, ezek többek között a nagyobb szabadtéri tüzek felderítésénél nyújtanak segítséget. A szabadtéri tüzekre is igaz, hogy egyszerűbb megelőzni, mint megfékezni azokat. Néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthetjük a számukat:
- Kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.
- Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.
- A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
- Mindig legyen helyben a tűz oltására alkalmas kéziszerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt tudunk tartani.
Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad tüzet gyújtani és csak akkor, ha nincs elrendelve az adott területre tűzgyújtási tilalom. A sütögetés után a tüzet fedjék be legalább öt centiméternyi földdel, hogy a tűz ne tudjon újra meggyulladni. Ha feltámad a szél, azonnal hagyjuk abba az égetést és oltsuk el a tüzet. Autóból, vonatról ne dobjunk ki égő cigarettacsikket, mert az út menti száraz növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.
