Szászi Zoltán • 2024. május 27. 13:27
A Világbank ajánlása szerint több csirkét, zöldséget és gyümölcsöt kéne ennünk, és kevesebb vörös húst, illetve tejterméket, ha a klímacéljainkat 2050-re el akarjuk érni. Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy mindezt nem szabad úgy kommunikálni az emberek felé, hogy megmondják nekik, mit ne csináljanak, valamitn egyenek, inkább a pozitív példákat kell kiemelni és azt, miket lehet alternatívaként választani.
A Világbank nemrég egy új tanulmányt adott ki arról, hogy a világ mezőgazdasági termelését hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni. A tanulmány azt mondja ki, hogy a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, ami „a világ üvegház-hatású gázkibocsátásának az egyharmadát teszi ki,” úgy lehetne csökkenteni, hogy a fejlett országok az agrártámogatási rendszerüket áthangolják a fenntarthatóbb szektorok támogatására.
Csirke, zöldség és gyümölcs a vörös hús és a tejtermék helyett?
A Politico szerint a tanulmány pont kritikusan lett időzítve, ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró országok most kezdik az előkészítését a klímaterveik 2025-ös frissítésének. A jelentés szerint a fejlett országoknak évente 260 milliárd dollárnyi (92 ezer milliárd forint) összeget kéne támogatásra fordítani, hogy a mezőgazdasági kibocsátásaik csökkentését és a Párizsi Klímaegyezmény céljait 2050-re elérjék. Azonban ez részben áthidalható lenne, ha húsiparban a vörös húst előállító szektorok, illetve a tejipar támogatása helyett a kormányzatok az alacsonyabb karbonlábnyomú ágazatok felé irányítanák a támogatást. Azaz a baromfiágazat, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztés felé. Julian Lampietti, a Világbank mezőgazdasági és élelmiszeripari globális kapcsolatokért felelős vezetője azt nyilatkozta a Politico-nak, hogy a húsipar és a tejipar együtt a mezőgazdaság kibocsátásainak 60 százalékáért felelős, és az állati eredetű termékek teljes költségét figyelembe véve az alacsonyabb kibocsátású ágazatok jóval versenyképesebbek is.
Azonban nem szabad úgy kommunikálni, hogy megmondják az embereknek, mit ne csináljanak, mit ne egyenek, nyilatkozta a szakember a lapnak, mert az étkezés nagyon érzékeny, személyes téma. Ezért inkább pozitív példákat kell hozni, hogy mit lehetne alternatívaként választani, ezzel elkerülendő a téma átpolitizálását, tette hozzá Julian Lampietti.
Korábban hasonló konklúziót vont le egyébként az Oxfordi Egyetem Our World In Data adatbázisának elemzője is. Az elemzés szerint a helyi termékeknél is fontosabb, hogy az elfogyasztott étel típusára figyeljen az ember, ha a karbon-lábnyomát szeretné csökkenteni. Az egyes ételek előállítása ugyanis drasztikusan változó környezeti hatásokkal jár. Az egy kilogramm ételre jutó károsanyag kibocsátásban messze a marha vezet, 1 kg marhahúsra 60 kg CO2 ekvivalens kibocsátás jut a világ mezőgazdasági termelésében, e mögött messze elmarad a birka és bárány (24 kg CO2 ekvivalens kibocsátás kilogrammonként), amit a sajt követ (21 kg CO2 ekvivalens), de azért a csokoládé és a kávé is költséges kibocsátás szempontjából (19 és 17 kg CO2 ekvivalens kilogramm termékenként).
A sertéshús és a csirke 7, illetve 6 kg CO2 ekvivalens kibocsátással jár kilogrammonként, amiben hatalmas szerepe van, hogy ezek nem kérődző állatok és az emésztésük így jóval kevesebb kibocsátást termel. A tejjel járó kibocsátás 3 CO2 ekvivalens kilogramm termék. A növényi alapú termékek ugyanakkor általában nagyságrendekkel kevesebb kibocsátással rendelkeznek, ami akár tízszer-ötvenszer kevesebb is lehet, mint az állati szektorokban. A búza 1,4, a kukorica 1, a borsó 0,9 a banán 0,7, a paradicsom 1,4, a gumós zöldségek és az alma pedig 0,4 kg CO2 ekvivalens kibocsátással járnak kilogrammonként. A diófélék pedig elvileg 0,3 kg CO2 ekvivalens kibocsátást termelnek, azonban ennél nagyobb mennyiségű széndioxidot kötnek le, szóval a nettó kibocsátásuk negatív.
Magyar helyzet
A baromfiágazat itthon is nagyon fontos része az élelmiszerellátásnak. Május 10-e a Baromfi Világnap, amit a nemzetközi szakma magyar kezdeményezésre ünnepel, és itthon 2014-ben tartották meg először. A Baromfi Terméktanács közleménye kiemelte, hogy a baromfihús és a tojás az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása. A szektor azonban nehézségekkel néz szembe. A madárinfluenza hatalmas károkat okozott a világ több területén, így idehaza is, és az Ukrajnában dúló háború is gazdasági sokkokat okozott, ami kihatással volt az európai (és magyar) baromfitermelésre is.
A KSH legújabb mezőgazdasági összeírása folyamatban van, tavalyi adatok azonban azt mutatják, hogy az állatállomány itthon fokozatosan csökken. A szarvasmarha például az EU-ban egyedülálló módon minden évben növekedett az előző évtizedben, 2020 óta azonban csökken, 2022 és 2023 között 9 ezerrel csökkent, 876 ezerre. Ezzel együtt a szarvasmarhát tartók száma is csökkent, szarvasmarhát tavaly 14 ezer gazdaságban tartottak. Ugyanígy, tavaly a sertések száma is csökkent, 155 ezerrel 2022 és 2023 júniusa között, és a sertéstartók is kevesebben lettek, 2023-ban 24,7 ezerre csökkent a számuk. Főleg a kis, néhány sertést tartó gazdaságok fejezik be az állattartó tevékenységet. A haszonállatok között a juh és a pulykaállomány szintén csökkent tavaly.
Ezzel szemben, a tyúk, a lúd és a kacsa állományainak a száma növekedésben volt. 2023-ban a tyúkok száma 34,5 millió volt, egy év alatt 4,7 millióval emelkedett tavaly. 2023. június 1-jén Magyarországon 2,1 millió ludat, 2,7 millió kacsát és 2,5 millió pulykát tartottak.
A zöldség- és gyümölcsszektor helyzete is változott itthon tavaly. A mezőgazdasági terület 82 százaléka szántó Magyarországon. Míg 2020 és 2022 között a zöldségfélék és szamóca termőterülete csökkent, 2023-ban 1,4 ezer hektárral nőtt, 80 ezer hektárra. A vetésterület nagyrészét a csemegekukorica (31,9 ezer hektár) és a zöldborsó (18,4 ezer hektár) adta ki. A gyümölcsterület 83 ezer hektár volt, ami az ország mezőgazdasági területének 1,6 százaléka. Ennek a 83 ezer hektáros területnek egyharmadát alma adta ki tavaly, 23,7 ezer hektárral. Népszerű exporttermékünk, a meggy termőterülete tavaly csökkent, 13,5 ezer hektáron termesztették tavaly, ami a gyümölcsösök 16 százalékát jelenti.
Magyarország károsanyag-kibocsátásának a helyzetét a KSH idősoros adatokat összegző adatbázisa mutatja be. Az 1985-2021 közötti adatok szerint az ország éves szén-dioxid kibocsátása négy évtized alatt 86,4 millió tonnáról 48,6 millió tonnára csökkent. A magyar mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának változása azonban összetett. A biomasszára visszavezethető szén-dioxid kibocsátás 2,7 millió tonnáról 11,5 millió tonnára nőtt, az itthoni metánkibocsátás csökkent négy évtized alatt, éves 530 ezer tonnáról 329 ezer tonnára, amiben benne van, hogy a mezőgazdasági kibocsátásban 231-ről 112 ezer tonnára csökkent a kibocsátás. A hazai műtrágya-használat azonban 14 ezerről 18 ezer tonnára növelte a nitrogén-oxidok kibocsátását az évek alatt.