agrarszektor.hu • 2024. június 6. 11:08
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint, ha a zöld agrárpolitikával leépítjük az európai termelést, csak olyan területekről szerezhetjük be az élelmiszert, ahol fenntarthatatlan módon gazdálkodnak. Hozzátette, az európai gazdák is egyetértenek a fenntarthatóság alapelveivel, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek. A szakember egyfajta "parasztvakításnak”, egy kényszeredett visszakozásnak tartja a Közös Agrárpolitika nemrégiben elfogadott egyszerűsítési csomagját, amelynek hátterében szerinte az áll, hogy az Európai Bizottságban „egész egyszerűen megijedtek attól, hogy politikai következménye lesz az eddigi szakmai ámokfutásuknak.”
A társadalmi kompromisszum a klímaváltozás miatt szorongó uniós polgárok és a gazdák között elérhető, ha elfogadjuk, hogy a probléma valós, és annak megoldásában a termelők is érdekeltek, valamint nem ők a folyamat felelősei. Az elnök szerint az európai gazdatüntetések világos politikai kockázatot jelentettek az Európai Bizottság számára, ez indokolja a KAP egyszerűsítését szolgáló csomagot. Az adminisztrációs egyszerűsítésekkel a döntéshozók próbálnak bizonyos dolgokban engedményeket tenni, ugyanakkor úgy véli, ha ugyanez a garnitúra kap lehetőséget arra, hogy az európai agrárpolitikát irányítsa, akkor ugyanazon elvek szerint fognak dolgozni, mint eddig - írja a Portfolio.
Mik lehetnek a következmények?
Meggyőződésem, hogy az, amit ma az Európai Unióban zöld agrárpolitika néven előadnak, az nem agrárpolitika, és semmiképpen nem zöld. Ezekkel az intézkedésekkel a sok jó szándékú - fogalmazzunk most így - klímarettegő embernek próbálnak a kedvében járni. Feltehetjük a kérdést, miért jó az, hogy az Európai Unió agrártermelését, ami a világon a legkisebb ökológiai lábnyommal képes jó minőségű élelmiszert fenntarthatóan előállítani, leépítjük. Ezt követően pedig Dél-Amerikából, Ázsiából, Ukrajnából hozzák ide azokat az élelmiszereket vagy alapanyagokat, amiknek az előállításáról semmit nem tudunk, és ezek esetében nyomon követésről nem is beszélhetünk. Óriási környezeti terhelés mellett megtermelt, az élelmiszer-biztonsági követelményeknek nem megfelelő élelmiszert hoznak így Európába. Ez hazardírozás
- vélekedett a NAK elnöke.
Győrffy Balázs úgy véli, hogy szakmai-társadalmi kompromisszumot kellene elérni, amiben a gazdatársadalomnak azt a tényt kell hangsúlyoznia, hogy a termelőknek nem érdekük tönkre tenni a talajt, a folyóvizeket, en bloc a vízháztartást, szennyezni a levegőt, vagy akár kínozni az állatot.
Ellenkezőleg: a valóság az, hogy a termelőknek anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy ezek a termelési eszközök hosszú távon jó minőségben rendelkezésre álljanak. Mert nekünk ez nem csak a környezetünk, hanem egyben termelési eszközök is. A gazdákat nem kell arról meggyőzni, hogy vigyázzanak ezekre.
A legnagyobb problémát ugyanakkor abban látja Győrffy Balázs, hogy ugyanezeket a követelményeket nem várják el az EU-n kívüli termelőktől, akiktől nagy mennyiségben vásárol agrártermékeket és élelmiszert az Unió:
Az a jogi lehetőségünk mindenképpen meglenne, hogy legalább ne rontsuk a jelenlegi helyzetet. Ha az Európai Unióban egy sor követelményt várunk el az élelmiszer megtermelése kapcsán, akkor azt gondolom, az lenne fair, hogyha a külföldivel, harmadik országból ide behozottal szemben is ugyanezeket várnánk el.