agrarszektor.hu • 2024. június 16. 11:27
Az európai marhabőripar környezetterhelését vizsgáló, uniós forrásból finanszírozott GDL-projekt eredményei rámutattak, hogy a cserzőüzemek biztonságosak, a marhabőrszektor pedig fenntarthatóan működik. Az angol rövidítés után csak GDL (Green Deal Leather) projektnek nevezett ágazati kezdeményezés célja, hogy egyrészt összegezzék a bőripar környezeti hatásait, másrészt alap- és referenciaértékeket határozzanak meg a bőrelőállítás szénlábnyomát és a feldolgozókra jellemző munkabiztonságot illetően.
Alaptalanok a vádak?
A cserzőüzemeket még mindig gyakran piszkosnak, környezetszennyezőnek és korszerűtlennek ábrázolják, a bőrt pedig nem fenntartható anyagnak nevezik. Ez a kép messze áll a valóságtól. A cserzőüzemek több mint 95%-át egyesítő Európai Bőr- és Cserzőipari Szövetség nemcsak állítja, de be is tudja bizonyítani, hogy alaptalan az ágazatot érő vádak zöme - írja a Magyar Állattenyésztők Szövettsége (MÁSZ).
A marhabőr a körforgásos gazdálkodásba nagyon jól beilleszthető termék, a bőripar pedig maximálisan megfelel a fenntarthatósági szempontoknak.
A bőr a húsipar újrahasznosított mellékterméke
A cserzőüzemek a bőröket és irhákat - amelyek átlagosan az állat gazdasági értékének mindössze 1%- át teszik ki - fenntartható divatos anyaggá alakítják, munkahelyeket teremtve Európa-szerte. A bőr olyan természetes anyag, amely újra felhasználható és újrahasznosítható. Az FILK Freiberg Institute GmbH nemrég készült tanulmánya kimutatta, hogy sem a műbőr, sem a vegán bőr nem veszik fel a versenyt a valódi bőr tulajdonságaival, például a tartósságával.
Természetes anyag lévén a bőr egy átlagos hulladéklerakóban 10-50 éven belül 100%-ban lebomlik, ellentétben a „vegán” bőrrel, amelyeknek a lebomlása több mint 500 évet is igénybe vehet.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége