Tanácsadást és nem utolsó sorban finanszírozást is biztosít a Nestlé a magyar termelőknek Nyugat-Magyarországon annak érdekében, hogy segítse a gazdákat a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban. Az élelmiszeripari világcég több országban is stratégiai partnerként csatlakozott a számos országban már sikeres LENS (Landscape Enterprise Networks) programhoz, mely révén a gazdák és a feldolgozó is mindenekelőtt termelési biztonságát tudja növelni. A kezdeményezés a Nestlé állateledel üzletága, a Purina finanszírozásában indult el Olaszországban, Lengyelországban és három éve Magyarországon is.
Finanszírozza a talajmegújítást a magyar gazdáknak a Nestlé
Kemény számok jelentik a célt
A vállalatnak amellett, hogy egyebek mellett a büki Purina állateledel gyárat is el kell látnia szántóföldi terményekkel – ráadásul ezt hosszabb távon is stabil beszerzéssel szeretné megvalósítani – az is kiemelt célja, hogy jelentősen növelje a talajmegújító gazdálkodásból származó alapanyag-ellátását.
A cél meglehetősen ambíciózus: jövőre már 20, 2030-ra pedig 50 százalékot kell kitennie az így megtermelt alapanyagok arányának.
A feladat hátterében a Nestlé azon fenntarthatósági vállalása áll, amely szerint a vállalatnak 2050-re nettó nulla karbonkibocsátást kell elérnie. Mindez azt jelenti, hogy globálisan mintegy 92 millió tonna széndioxid-ekvivalensről kell gondoskodniuk. Ebben az alapanyagokból megtermelésének valóban kulcsszerepe van: a cég kibocsátásunk döntő része, több mint kétharmada ugyanis ebből származik.
Kímélik a talajt
A vállalat ezért igyekszik megnyerni magának a módszer iránt nyitott termelőket is, akik közül sokan már a Nestlével való együttműködéstől függetlenül is felismerték, hogy másképp kell végezni a talajművelést a megváltozott klimatikus és termelési módszerek közepette.
Talajmegújításnak nevezik, de mi sokkal inkább talajkímélő művelésnek szeretjük hívni. Próbálunk a természetes folyamatokhoz visszanyúlni. Igazából ez már legalább egy 5-6 éves folyamat, és harmadik éve dolgozunk együtt a Nestlével
- mondta el Bodorics Pál gazda, aki Vas megyei földjein működik együtt az élelmiszeripari céggel a Lens program keretében. Közel 2000 hektár területen gazdálkodnak, alapvetően hagyományos növényfajtákkal, gabonafélékből őszi búzát, valamint sörárpát termesztenek. Idén vetettek szóját is és persze kukoricát, valamint cukorrépát termelnak – utóbbit a vadállományuk számára, mintegy 350-400 tonna éves mennyiségben, mivel vadgazdálkodási ágazatuk is van, és még fácánt is nevelnek.
Riasztó gyorsasággal romlanak Európa termőtalajai: már most több milliárdos a kár
Nehéz a kezdet, de a víz miatt megéri
A termelő nem hallgatta el azt sem, hogy a hagyományos művelésről a regeneratív módszerre való átállás áldozatokkal is jár. A szántást évekkel ezelőtt elhagyták, és bizony ennek látják is a hátrányait.
Minden árpában találunk búzát. Minden búzában találunk árpát. A kezdeti hátulütők ellenére mi ebbe az egész talajmegújításba azért kezdtünk bele, mert az elmúlt években itt a legnagyobb kincs a víz volt és azt gondolom, hogy a következő években is a legnagyobb feladat ennek a biztosítása lesz a mostani éghajlati, klimatikus körülmények között.
Bár Vas megye az utóbbi évek időjárásában lényegesen szerencsésebb volt, mint az Alföld, a vízzel való gazdálkodás itt sem magától értetődő. A környék ipari felhasználóinak akkora a vízigénye, hogy az általa művelt területek így is komoly problémákkal küzdenek a nyári hónapokban.
Bár az átállás nem könnyű, mint fogalmazott, ha nem látnának benne lehetőséget, nem csinálnák.
Állandó talajtakarás: itatóspapír lesz a föld
A legfontosabb a talajkímélő művelésben a folyamatos talajtakarás biztosítása, amely nem csupán a nedvességet tartja meg jobban, hanem jótékony hatással van a talaj állapotára is. Ahogy Bodorics Pál fogalmazott:
A kultúrák közötti takarás magkeverékkel történik, amelynek nagy részét a talajművelő retek teszi ki. Ez olyan nyílásokat hagy a föld felszínén, hogy gyakorlatilag a csapadékot úgy szívja be a föld, mint az itatós papír.
Ezen felül vannak benne olyan növények, amelyek nitrogénmegkötők, tehát a gümőkkel jó talajállapotot teremtenek, nitrogént gyűjtenek, növelik a szénbázist. Ez a talajtakarás egyébként a vadállománynak téli takarmánynak is kiváló.
Összességében Bodorics Pál szerint az átállásban akkor is van jövő, ha a kezdetekben adódnak nehézségek és bizonytalanságok is, mert a végén egy sokkal jobb talajélet, jobb nedvesség-eloszlás így végső soron nagyobb termelésbiztonság lehet a munka eredménye.
365 napos védelem
A végső cél, hogy a talajművelés intenzitását gyakorlatilag a nullára csökkentsük
- mondta el a helyszínen található szójaföldön Kökény Attila, a Nestlé LENS programjának talajmegújító tanácsadója. Szerinte ehhez addig kell eljutni, hogy a talajtakarás folyamatos legyen, amelynek biztosítása nem is egyszerű feladat.
Ennek megvalósítása esetén azonban a szárazabb időszakokban sem cserepesedik ki a talaj felszíne, a növények láthatóan jól érzik magukat, a föld nem szárad ki, a szója pedig fel tudja venni a szükséges nedvességet minden időszakban.
Úgy tudjuk megőrizni a nedvességet, hogy folyamatos talajtakarás van, amely gyakorlatilag az év 365 napján egyfajta talajpáncélt biztosít.
Fontos alapelv a diverzitás, azaz a változatosság is, amely elsősorban növényi sokszínűséget jelent, a gazdák többféle kultúrában gondolkodhatnak, amelyet nyilván a piaci viszonyok is befolyásolnak.
A legnehezebben megvalósítható alapelv az állatok integrálása, amelynek révén egy sokkal élőbb talaj alakulhat ki, sokkal jobb paraméterekkel. Egy ugrásszerű szintnövekedést jelent az, ha megfelelően integrálják a legelő állatokat a rendszerbe, bár ez kevés helyen valósítható meg. Ehhez már állandó felszín kell, egyfajta gyökérszőnyeg, amin el tud menni az állat anélkül, hogy taposná a termőtalajt.
Zongorázni lehet a különbséget
A megvalósítás tehát komplex feladat, amely korántsem egyszerű, de a különbség látványos.
A gyenge talaj tömör, szárazabb, nehezebben törhető, tömbökben törik, nincsenek pórusai, ezáltal pedig szinte bezárja a gyökereket. A szójában ilyenkor nagyon kevés a hajszálgyökér, a jó talajéletet jelző gümők pedig csak a talaj legfelső rétegeiben alakulnak ki. A jó talaj ezzel szemben nedvesebb, porózusabb, könnyebben törhető, szinte morzsalékos és könnyen ráakadhatunk a földigilisztákra is.
Kökény Attila egyúttal hangsúlyozta: szerinte a regeneratív talajművelés gyomirtás nélkül nem kivitelezhető, ennek elhagyása esetén ugyanis a gyomok rövid idő alatt átveszik az uralmat. A talajmegújító gazdálkodás tehát nem keverendő össze a biotermeléssel.
Nem zökkenőmentes a váltás, de nem állnak meg
Az átalakulás kulcsa az, hogy a szervesanyag-tartalom megfelelő jelenléte alkalmas legyen a művelési gyakorlatok kiterjesztésére, a talaj pedig alkalmassá váljon a vízháztartás optimalizálására
- mondta el az eseményen Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária Kft. fenntarthatósági vezetője.
A LENS programmal kapcsolatban kijelentette: ez a Nestlé és a gazdák közös tanulási folyamata, amelyben az átmenet nehézségeit közös gondolkodással kell megoldani.
Az észrevételek a termelők részéről sok esetben jogosak, az átállás ugyanis olyan feladat, amelyben kétségkívül akadnak döccenők is – ezeket azonban érdemes vállalni a kialakuló jó talajélet és a termésbiztonság miatt.
Regeneratívból vesznek, akár innen, akár máshonnan
Annál is inkább, mert a váltás a környékbeli gazdáknak piaci kérdés is: azzal, hogy a Nestlé célul tűzte ki, hogy jövőre már az alapanyagainak 20, 2030-ra pedig 50 százalékát ilyen gazdálkodásból szerzi be, egyben egy nagyon komoly volument biztosítania is kell. Hőgyész Anna ugyanakkor elmondta:
Ennek ellenére azt látjuk, hogy a gazdák átállásának az üteme nem túl gyors, miközben más országok sokkal nagyobb volumenekben állítanak elő talajmegújító gazdálkodásból származó nyersanyagokat. Nem szeretnénk a Purina gyár beszerzéseinek helyét megváltoztatni, ehhez azonban a mainál sokkal nagyobb területeken kell ilyen formában termelni Magyarországon is.
Nagy lemaradásban a magyar gazdák: ebben a románok is előttünk járnak
A Nestlé a LENS programban a tavalyi évben már 5000 hektáron, 11 gazdával működött együtt, ezt azonban tovább szeretné növelni. Jelenleg Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből vannak partnereik, amelyek kifejezetten közel vannak a büki Purina gyárhoz, ám jövőre szeretnék a programba bevonni az érdeklődő Veszprém megyei gazdálkodókat is.
