A több milliárd dolláros megaprojekt keretében 9240 négyzetkilométer sivatagot alakítanának mezőgazdasági területté. Ez csupán fele az egyiptomi kormány 2027-ig szóló, 16 800 négyzetkilométer kizöldítési tervének. Abd el-Fattáh Szaíd Huszejn Halíl esz-Szíszi elnök ezt az ambiciózus tervet nem sokkal azután jelentette be, hogy 2014-ben puccsal hatalomra került. Az ENSZ adatai szerint az észak-afrikai ország már most is 7 milliárd köbméter éves vízhiánnyal küzd, ezért kérdéses, hogy megvalósítható-e az ambiciózus elképzelés. Ráadásul Sziszi kormánya hatalmas, GDP-arányosan több mint 90 százalékos államháztartási hiányt halmozott fel. A vezetés főként az infrastruktúrára és a fegyveres erők felszerelésére fordított pénzt - olvasható a VG cikkében.

Két és fél év van hátra 2027-ig, a kormány bejelentése szerint a rekultivációs célja ötödét, azaz 3400 négyzetkilométer kizöldítését már elérte. Saker El Nour agrárszociológus szerint azonban ezt túlzás kijelenteni, a valódi földterület sokkal kisebb és sokkal kevésbé lehet jövedelmező, mint amennyit a kormány közölt. Egyiptom élelmiszerexportja emelkedett: a 2021-es 5,6 millió tonnáról 2022-ben 6,4 millió tonnára, 2023-ban pedig a rekordot jelentő 7,5 millió tonnára. A növekedés jelentős része gyömülcsökből származott.

Áramlik az import burgonya Európába: nem is hinnéd, honnan jön a java

Egyre vonzóbbak az egyiptomi burgonyaexportőrök számára az európai uniós piacok.

Sokan úgy vélik, hogy a látványos kizöldítés beruházása nem fog megtérülni. Ahhoz, hogy az itt található talaj termékennyé váljon, hatalmas mennyiségű vízre van szükség. Becslések szerint a Nílus partján a gazdák hétszer használják fel ugyanazt a vizet Egyiptom felső része és a Földközi-tenger között: a földekről leszivárgó víz a folyóba vagy a föld alatti víztározókba folyik, hogy aztán a folyó alsóbb szakaszán újra felhasználják. A sivatagban ez nem opció – mondta Richard Tutwiler, a kairói székhelyű Fenntartható Környezet Kutatóintézet korábbi igazgatója a The Guardiannek.

Az újjonan létrehozott földek öntözéséhez a víz jelentős részét a felszín alatti vízkészletből nyerik, amelytől az évszázadok óta ott éők és gazdálkodók függenek. A volt igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy műholdfelvételek alapján a nyugati sivatag alatti vízkészlet kimerülésének üteme a duplájára nőtt esz-Szíszi hivatalba lépése óta.

 A szakértő attól tart, hogy a jelenlegi generáció elhasználja a jövő vízkészletét.

Serif Fajjad, a kormánynak tanácsot adó mezőgazdasági szakértő rámutatott, hogy a sivatagi körülményekből visszaalakított talaj termékenysége és termőképessége soha nem fogja elérni a Nílus menti földekét, amelyeket a folyó évezredek óta táplált. Az egyiptomiak számára fontos élelmiszernövények közül sok, így a búza és a hüvelyesek sem teremnek majd meg az új földterületen.

Aggasztó dolog derült ki a magyar vizekről: erre senki sem számított itthon

Már a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás Magyarországon.

Esz-Szíszi úgy látja, hogy a búza helyett olyan növényeket érdemes exportra termelni, amelyek háromszor többet érnek. Az elnök szerint ez kulcsfontosságú annak érdekében, hogy csökkentsék a kereskedelmi deficitet, illetve hogy új devizaforrások csatornázzanak be. A stratégiai ágazatot, a katonai vezetés a kezében tartja, az államilag támogatott rekultivációs projekteken a fegyveres erők dominálnak. A hadsereg a gazdaság jelentős részét ellenőrzi.