Egyre több kihívással küzd a Balaton térsége és szinte mindegyik önálló, egyedi megoldást kíván. A szakembereknek, a döntéshozóknak, a lakosságnak mind együtt kell ebben gondolkodniuk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság fejlesztési terve alapján a főbb kihívások között szerepel a klímaváltozás (szárazosodás, talajvízszint csökkenés, váratlan meteorológiai események miatti jelentős élőhely átalakulás), a vizes élőhelyek jelentős mértékű átalakítása, az inváziós fajok rohamos térnyerése, a nagyvadállomány és dúvadállomány magas szintje, a helytelen vagy már felhagyott kaszálás, legeltetés. A feladatok közé került a homogén, nagyüzemi jellegű, idegenhonos fajokkal végzett erdőgazdálkodás, de problémát jelent a tájhasználat jelentős átalakulása, a földtudományi természeti értékek megfelelő állapotának fenntartása, illetve a nemzetközi egyezmények, természetvédelmi irányelvek, Európai Uniós közösségi rendeletei teljesítése és végrehajtása.

A Balaton Régió hazánk második legjelentősebb turisztikai célpontja, ahol az ökoturizmus térnyerése egyre komolyabb nyomást gyakorol a természetközeli élőhelyekre. A társadalmi elvárások és turizmus összhangja, egyensúlya növekvő kihívást mér az érintett településekre

- hangsúlyozta előadásában Rozner György a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kis-Balaton - Nagyberek Tájegység osztályvezetője.

A döntéshozóknak az alábbi területek mentén kellett meghatároznia a stratégiai célokat:

• Vízi és vizes élőhelyek helyreállítása, megőrzése és fejlesztése: a vízrendszerek újraélesztése, befolyó vizek megtartása;
• Gyepes élőhelyek helyreállítása, megőrzése, fejlesztése: a gyepterületek megőrzése, rekonstrukciója, állaptának javítása;
• Erdei élőhelyek helyreállítása, megőrzése és fejlesztése; erdőszerkezeti tényezők természetességének növelése;
• A földtudományi természeti értékek, illetve táji és kultúrtörténeti értékek, valamint a hozzájuk kötődő élővilág megőrzése: barlangok lezárása, kutatók számára biztonságossá tétele, denevérélőhelyek;
• Természetvédelmi ismeretterjesztés, ökoturisztika, környezeti nevelés, lakossági kapcsolatok fejlesztése: a felelősségérzet növelése, tudatformálás, turistaforgalom terelése, szolgáltatókkal való együttműködés;
• A védett területek hatékony kezeléséhez szükséges természetvédelmi igazgatás, területi jelenlét és természetvédelmi őrzés feltételeinek, valamint a természetvédelmi célú kutatás és az adatgyűjtés feltételeinek megteremtése;
• Unikális, védett veszélyeztetett, illetve Natura 2000 jelölő fajok védelme, valamint az őshonos hazai háziállatfajták génmegőrzése: aktív fajvédelmi programok, területek hagyományos használatának fenntartása, gazdálkodási infrastruktúra és eszközállomány fejlesztés.

De milyen lesz így a jövő nemzeti parkja a Balatonnál? Ezt a kérdést tették fel a konferencián, amire többféle válasz látszik lehetségesnek. A szakemberek szerint fontos az új természetvédelmi területek kialakítása, de a természetvédelmi célú gazdálkodás bővítése is. Fejlesztenék a vizes élőhelyeken folytatott gazdálkodást és erősítenék a kutatási tevékenységet, illetve annak kommunikációját. A feladatok között szerepel az ökoturisztikai és környezeti nevelési tevékenység újragondolása, valamint a Bakony-Balaton Geopark nyújtotta lehetőségek jobb kihasználása. Tervezik a nemzetközi, illetve a társadalmi kapcsolatok és kommunikáció fejlesztését.

Idén is lesznek új pályázatok

A konferencián bemutatták az idei évben induló pályázatokat is. Ezek közé tartozik:

• az élőhely helyreállítási és élőhely fejlesztési beavatkozások a Kis-Balaton területén;
• az élőhely-specifikus természetvédelmi kezelési infrastruktúra kialakítása a Tapolcai- és a Káli-medence nemzeti parki vagyonkezelésben lévő védett és/vagy NATURA2000 területein;
• az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum Zala megyei területének komplex természetvédelmi fejlesztése;
• a komplex élőhelyvédelmi beavatkozások és fejlesztések valamint a természetvédelmi oktatás és bemutatás fejlesztése a Balaton-felvidéken és a Bakony térségében;
• a Berek világa látogatóközpont (Ordacsehi) fejlesztése II. üteme;
• a vizes élőhelyek komplex fejlesztése a Sásdi-rét NATURA2000 területein;
• és a természetvédelmi oktatás és bemutatás fejlesztése Balaton-felvidéken és a Magas-Bakonyban.

Fontos a térség védett élőhelyein a biológiai sokféleségnek a növelése

A tanácskozáson kiemelték a nemzeti parkok kezelésében lévő védett erdei élőhelyek biológiai sokféleségének növelése fontosságát, valamint az itt élő fajok természetvédelmi helyzetének javítását. Ennek része a természetvédelmi kezelési eszközök biztosítása a Balaton térségében élő tölgyesek biológiai sokfélesége szerkezeti és összetételi növeléséhez. A szakemberek meghatározzák a három magyar nemzeti park kezelésében lévő tizenkilenc terület 1562 hektáros természetes tölgyerdő paramétereit és annak alapján egy kezelési útmutatót készítenek. Ahogy arra emlékeztettek, ma már nincsenek természetes erdők Magyarországon és a szakközönség sem ismeri a természetes tölgyes erdő képét, ami megnehezíti a szakszerű természetvédelmi erdőkezelést és a biológiai sokféleség fenntartását.

Az útmutató szerint mind a tizenkilenc projekt területen megkezdődne a tölgyes erdőterületek rehabilitációja, az erdőszerkezet átalakítása, javítása, a vadkár hatásának kizárása vadkerítéssel, illetve az özönfajok visszaszorítása.

De mit tehet a magyar tenger a klímaváltozás kihívásaival szemben, ami már most érezhető hatásokat gyakorol a Balaton térségére, és amelyek várhatóan tovább erősödnek a következő évtizedekben? Úgy tűnik, a legaggasztóbb változások közé tartozik a vízszint ingadozása, hiszen az egyre gyakoribb aszályos időszakok a tó vízszintjének csökkenését eredményezhetik, ami nemcsak az ivóvízellátást és az ökológiai egyensúlyt, hanem a halállományt is jelentősen veszélyezteti. A csapadékos időszakok ráadásul hirtelen vízszintemelkedést okozhatnak, ami károkat tehet a part menti infrastruktúrában. Az emelkedő hőmérséklet szintén komoly következményekkel járhat: a nyári hónapokban tapasztalható melegedés kedvezhet bizonyos algafajok, például a toxikus kékalgák elterjedésének, ami rontja a víz minőségét és veszélyezteti a tó ökoszisztémáját. A hosszabb és forróbb nyári időszakok növelik a párolgást, tovább csökkentve a tó vízszintjét. A melegedő víz kedvezőtlenül befolyásolja a hidegebb hőmérsékletet kedvelő halfajokat, (például a süllőt), miközben a magasabb hőmérsékletet jobban tűrő invazív fajok, kiszoríthatják az őshonos fajokat.

A klímaváltozás azonban nemcsak az ökológiát, hanem a gazdaságot is érinti. A Balaton kiemelt turisztikai célpont, de a szélsőséges időjárási események, mint például a hőséghullámok vagy a viharok, visszariaszthatják a látogatókat. Az algásodás miatti vízminőség-romlás szintén csökkentheti a turisták számát, ez pedig negatívan befolyásolhatja a helyi gazdaságot. A változó időjárási viszonyok miatt a mezőgazdaság - különösen a borászat és a szőlőtermesztés - szintén nehézségekkel fog szembesülni.