Nagy Z. Róbert • 2024. szeptember 29. 05:56
Az agrárerdészet egy nem is annyira új irányzat, mely egyre inkább nagy hangsúlyt kap majd a jövőben. Egy ilyen rendszert kicsiben, egy házikertben is felépíthetünk. Ahogy a természetben is a fák és az alattuk élő aljnövényzet kölcsönhatásban vannak, ugyanígy lesz ez a kiskertben is.
Az agrárerdészet olyan, ősi gyökerekkel rendelkező termesztési mód, amelyben a fákat (azaz az erdészeti növényeket) és a szántóföldi vagy kertészeti növényeket együtt termesztik. Ez a fajta gazdálkodás nemcsak a fák és a köztük lévő azt növények közötti szinergikus kapcsolatot használja ki, hanem számos ökológiai és gazdasági előnnyel is jár. Idén is sokan tapasztalhatták, hogy az egyébként a nagy fényintenzitást igénylő, vagy máskor elviselő zöldségfajok levelei, termései megperzselődtek. Régebben jó volt az érés szempontjából például, ha egy dinnyefajtának kicsi volt a lombja, így a termést jobban érte a napfény. Ma már jobb a nagyobb lomb, ami árnyékol és védi a gyümölcsöt a perzelődéstől. Itt jöhet a képbe az agrárerdészet, amikor a kistermetű fák között, vagy a majdan nagy termetűre növők között fiatalabb korukban többek között zöldségeket lehet termeszteni. De a szeder és a málna is jobban érzi magát, ha van egy kis árnyék. Sőt arra is vannak példák, hogy a fiatal fasorok között sávokban gabonát termesztenek. Vagy a szőlő sorok végére levendulát, citromfüvet ültetnek.
A rendszer lényege nagy vonalakban annyi, hogy a fa megvédi a már károsan erős napsütéstől a sorközökbe ültetett kertészeti növényeket. Mivel azokat öntözéssel termesztjük, ez jó a fáknak is, hiszen több víz jut számukra is.
Sok előnye van az agrárerdészetnek, és nagy jövő előtt áll
A fák gyökérzete megköti a talajt, lejtős területen csökkenti az eróziót és javítja a talaj szerkezetét. A lehulló levelek és ágak mulcsozó hatással is bírnak, később pedig tápanyagokkal dúsítják a talajt, így például kevesebb műtrágyára van szükség. A fák segítenek a terület vízgazdálkodásának az optimalizálásában is, a víz megőrzésében, csökkentik a felszíni lefolyást és javítják a vízminőséget. A klímaszabályozó hatás is jelentős: fák között párásabb, hűvösebb, kedvezőbb a mikroklíma. A fák árnyékot adnak, csökkentik a párolgást és védenek a széltől. Ezáltal a talaj nedvesebb marad, és a növények kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárási körülményeknek. A biológiai sokféleség minden szempontból előnyös az együttéléskor, hiszen ahol monokultúra van ott az adott növény kártevői és kórokozói nagy számban megjelennek.
Az agrárerdők fajkészlete változatos, diverz, otthont adnak számos rovarnak, madárnak és más állatnak, így hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az agrárerdőkben termesztett növények sokszor egészségesebbek és ízletesebbek, mint a hagyományos módon termesztettek. Emellett az agrárerdészet hozzájárulhat a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez és a turizmushoz is.
Régi módszer, de ma is kutatják, fejlesztik
Az agrárerdészet ötlete nem újkeletű. A hagyományos mezőgazdasági rendszerekben is gyakori volt, hogy a fákat a földeken, földek szélén hagyták, hogy árnyékot adjanak az állatoknak vagy gyümölcsöt teremjenek. Az agrárerdészet modern formája azonban a fenntartható mezőgazdaság iránti növekvő érdeklődésnek köszönhetően vált népszerűvé. A módszer alapja a természet utánzásában rejlik. Az erdőkben a fák és a többi növénye kölcsönhatásban élnek egymással, és egy ökoszisztémát alkotnak. Az agrárerdészet célja, hogy ezt a természetes rendszert utánozza a mezőgazdaságban is. Az agrárerdészet mellett az erdőkertek és a permakultúrás gazdálkodás is rokon terület annyiban, hogy itt is a természetes folyamatok felhasználása zajlik, félig-meddig kultúr-kertészeti körülmények között.
Az agrárerdészet egy innovatív és fenntartható termesztési mód, amely számos előnnyel jár mind a környezet, mind a gazdálkodók számára. Azáltal, hogy a fákat és a többi növényt együtt termesztik, a gazdálkodók hozzájárulhatnak a talaj védelméhez, a klíma szabályozásához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a gazdasági fejlődéshez.
A rendszer kreatívan tovább gondolható a lehetőségek és igények alapján. Ha például ültet valaki egy mogyoróerdőt az idővel mogyorót terem, valamint vágásérettségekor tűzifát is szolgáltat majd (esetleg lomkorona sétányt). Amennyiben a kiültetett mogyoró csemetéket mikorrhizálják, azaz szarvasgombával beoltják, akkor az ültetvényben szarvasgombát is lehet majd szedni. Ameddig a mogyoró növények mérete engedi, addig a sorközökben kertészeti kultúrák is termeszthetők például extenzívebben nevelhető fajok, mondjuk tökfélék (sütőtök, olajtök), de füvesíthető is az állomány közötti rész, azaz kaszálóként is funkcionálhat.