Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Továbbra is ez a homokzsákozás folyik, a lényeg, hogy minél gyorsabban kivezessék ezt a vizet az országból. Nemrég még aszály volt, most pedig azt lehet látni, hogy belefulladunk ebbe a vízbe. Megnéztem, hogy az elmúlt 10-15 évben hány záportározó épült a Dunán, és nullát vagy egyet találtam. Lényegesen több víz hagyja el az országot, mint amire nekünk itt, a mezőgazdaságban öntözésre lesz szükségünk
- hangzott el a videóban.
@agrar.milliok ♬ eredeti hang - Agrár Milliók
Kitértek arra is, hogy 2-3 köbkilométer vízzel 3-4 millió hektárt lehetne öntözhetővé tenni, amire égetően nagy szüksége lenne a magyar agráriumnak. Természetesen az öntözést is meg kell választani, hogy mikor, mit fogunk öntözni, milyen kultúrákat, de 100-200 milliméter vízzel nagyon sok növényt lehetne akár másfél-kétszeres terméspotenciálig eljuttatni. Rengeteg értékes víz folyik el, ami, mint látszik, milliós-milliárdos károkat okozhat.
Az, hogy a vizet el lehetne juttatni a Dunától, vagy akár a Tiszától és a mellékfolyótól egy nagyobb távolságra, nem egy ördögi mérnöki tudomány. A földgázt, kőolajat is sok-sok ezer kilométerről képesek vagyunk ideszállítani és betárolni a föld alatt, és minden egyes lakáshoz odajuttatni ezt a gázt. Ezért sem gondolom azt, hogy ekkora mérnöki tudomány lenne ezeket a vizeket eljuttatni a szántóföldekre. Az is szomorú, hogy ezt a vizet pár nap alatt, vagy egy-két hét alatt kivezetjük az országból és nem használunk semmit belőle. Nem arról kéne beszélgetnünk, hogy milyen talajművelő eszközzel lehetne vizet a talajban tartani kell-e takarónövény stb. Nem mintha ezek nem lennének fontosak, de vért izzadunk azért, hogy fenn tudjuk tartani a Kárpát-medencében a termelést, miközben itt ez a víz, ami inkább kárt okoz, mint hasznot
- emelték ki.
Miből lehetne mindezt finanszírozni?
A 2020-21 utáni időszak pedig megmutatta azt, hogy az időjárás szélsőségessége mekkora károkat tud okozni az agráriumban, mennyire elmegy a kedv a termeléstől, főleg, ha folyamatosan nincsen profit. Mindennek pedig az az egyik fő oka, hogy az eső egyre ritkábban, egyre szélsőségesebben esik. Az agrárium szinte ellehetetlenedik, miközben itt folyik el szó szerint is a lábunk alatt a megoldás. A videóban elhangzottak szerint el kellene gondolkodni azon, hogy egy kamarai tagdíj - ami rengeteg pénzt jelent - képezhetne egy alapot, amit aztán az öntözésre tesznek félre. Ugyanez a helyzet az aszálykárokkal és a terméskiesésekkel is. Ennek fontosságát jól bizonyítja az is, hogy az idén 300-500 milliárd forint közötti lett az aszálykár Magyarországon.