Miközben Magyarországon hónapokon keresztül borzalmas szárazságtól szenvedtek a gazdák és a természet, a tágabb régiónkban elsőre meglepőnek tűnő időjárási jelenségeket is okozott a változó klíma. Idén ősszel a Duna áradása Közép-Európának feladta a leckét, Afrika legszárazabb területei viszont szinte hallatlan villámáradással néztek szembe. Szeptember elején ugyanis egy extratrópusi ciklon hatalmas mennyiségű csapadékot hozott Észak-Afrikába. A jelenséget és annak hatásait a NASA földmegfigyelési programja dokumentálta és nemrég az ABC News számolt be róla.

Közben a világ távolabbi tájain is egyre jobban megbosszulja magát a megváltozott klíma. Amazónia tavaly ősz óta nem állt talpra a történelmi aszályból, és most újabb szárazság sújtja Dél-Amerikát.

Fák serkennek a sivatagban

Szeptemberben egy évnyi csapadéknak megfelelő mennyiségű víz szakadt le pár nap alatt Afrika északi részére. Ugyan nem szokatlan, hogy ezekre a területekre hirtelen sok eső özönlik, a mostani, bibliai méretű esőzés olyan durva áradáshoz vezetett, hogy több, mint ezren belehaltak Közép- és Nyugat-Afrikában, első sorban Csád, Nigéria és Mali területén. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint négymillió embert érintett az áradás 14 afrikai országban. A The Week beszámolója szerint Csád, Nigéria és Mali mellett Szudán déli része és Eritrea kapták a legtöbb esőt, és kiszáradt tavak medrei újra vízzel teltek meg.

Valamennyi eső a Szahara dominálta Észak-Afrikában is van évente, ezért legnagyobb részt a kontinens nyugati részén lévő afrikai monszun klíma felelős. Azonban idén a mostani özönvízen kívül is szokatlanul sok eső érte a Szaharát. Nem hiába kezdtek el Észak-Afrika területén kopár tájak és sivatagi dűnék kizöldülni. Július óta a trópusi összeáramlási zóna (Inter-tropical convergence zone, ICTZ) felől több vihar is érkezett a Szahara déli területeire.

Az, hogy a trópusi összeáramlási zóna északra elérje a Szaharát, nem szokványos jelenség, nyilatkozták szakértők az ABC Newsnak. A viharzóna északra való eltolódása hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon a szeptemberi nagy vihar, ami aztán egy évnyi csapadékot zúdított Afrika egyes területeire. A viharrendszer az Atlanti-óceán felett alakult ki, és messze délre elért, miközben Afrika egyenlítői részeiről szippantott be nedvességtartalmat, hogy végül a Szaharát érje el a vízözön.

Az El Niño és La Niña klímarendszerek közötti átmenet szintén befolyásolta a trópusi öv időjárási rendszerét, és idén az Atlanti-óceán északi részein rekordmagas hőmérsékleteket mértek, ez hozzájárult a csapadékos övezet északra húzódásához, és a tovább változó klíma még északabbra tolhatja a csapadékos övezet határát. Ebben a tekintetben a klímaváltozás tartós változásokat hozhat a régióban. Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia területén az esőzés már műholddal látható zöldüléshez vezetett, alacsonyan fekvő területeken, mint például korábban kiszáradt folyómedrekben, cserjék és fák kezdtek nőni. Azonban úgy néz ki, a Szahara kizöldülése nem lesz hosszú életű. A kutatók szerint évtizedeken belül a világ óceánjainak melegedése kiegyenlítődik, és a trópusi esőövezet visszakerül délre, sőt, akár eredeti helyzetéhez képest jobban áttolódhat a déli félgömb felé is.

Amazónia kiszárad

Mindeközben a világ egyik leghíresebb esőerdei régiója, Amazónia, soha nem látott szárazságokkal néz szembe. Már 2023-ban történelmi aszályt okozott egy sor tényező együttállása. A WWF által tavaly idézett egyik tanulmány szerint az utóbbi ötven évben az Amazonas-medence déli részén egy hónappal nyúlt meg a száraz évszak. Október elejére a Rio Negro és az Amazonas találkozásánál fekvő kikötővárosban, Manausban, 122 éves rekordot megdöntő alacsony vízszintet mértek. A Reuters közlése szerint már a tavalyi szárazság óta átlag alatti csapadékkal küzd az Amazonas régiója, és a szárazság hozzájárult az erdőtüzek terjedéséhez is. Hatvankét város önkormányzata hirdetett eddig szükséghelyzetet, és a Madeira folyón a búza szállítása megállt az alacsony vízállás miatt, ami a régió agrárgazdaságát is komolyan érinti.

A Reuters értesülései szerint a régió leghamarabb 2026-ra lábalhat ki a szárazságból. A válság ikonikus szimbólumaként, a tavalyihoz hasonlóan idén is tömegesen szedi áldozatait az aszály az Amazonas védett édesvízi delfinjei között, a tetemeiket egymás után találják a tudósok az egyre sekélyebb amazóniai tavak és folyók partjain.

Idehaza is fordulatos volt az időjárás

Miközben a világ többi részein szárazsággal vagy áradással szenvednek, az utóbbi hónapokban mindkettő kijutott a magyaroknak. Idén a 2022-es aszályhoz hasonló szárazsággal kellett, hogy szembenézzenek a gazdák, miután megérkezett a júliusi hőhullám. Csaknem 300 ezer hektárnyi területet érintett az aszály súlyosan. Ez a kukorica és a napraforgó számára jelentette a legnagyobb csapást. A szeptemberi esők drámai változást hoztak a forró, aszályos nyár után, a dunai árvíz pedig nem csak fertőzésveszélyt és károkat hagyott maga után, hanem a vízvisszatartás megoldatlan házifeladatára is felhívta a figyelmet. Októberben a HungaroMet elemzése szerint a talaj őszi feltöltődése elkezdődött, egyre mélyebb talajrétegekbe jut a nedvesség, és országszerte az őszi gabonák vetésére telítődtek a felső talajrétegek. A hónap elején öt nap alatt 15-35 mm csapadék esett le, ám helyenként 40-50 mm csapadék is volt.

Megérkezett a fagy: ilyen lehűlés már nagyon rég volt Magyarországon

Szeptember első hetének forró időjárása után jelentősen lehűlt az idő, több napon is 15 fok alatt maradtak a maximum értékek.

Az európai előrejelzések szerint itthon a következő hónapokban az évszakhoz képest meleg idő várható. Októbertől 1-1,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet várnak az átlagnál a meteorológusok.