Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A műanyagok egyik legnagyobb problémája, hogy nem bomlanak le természetes úton, hanem szétesve súlyos környezeti károkat okoznak. Folyamatosan keresünk olcsó és sokoldalú alternatívákat, de eközben egy friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a műanyagokat helyettesítő anyagok környezeti hatását is alaposan meg kell vizsgálni. A probléma egyik részét a műanyagok és bioanyagok szálai jelentik. Ezek a mikroműanyagok és mikrobioanyagok ruhákból, törlőkendőkből, és más higiéniai termékekből származhatnak, a mosógépből szennyvízként vagy víztisztítók üledékéből trágyaként kerülnek a környezetbe. A kutatók, a Plymouthi és Bathi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, mi történik ezekkel az anyagokkal miután kikerülnek a természetbe - írja az Index.
A föld termékenyebb talajjá válik a korhadó növényi anyagokat fogyasztó és a talajba juttató földigiliszták munkája révén. A kutatók azt vizsgálták, hogy ezek az állatok miként reagálnak a környezetükben felbukkanó poliészter vagy módosított cellulóz-alapú viszkóz- és lyocellszálakra.
A viszkóz műselyem cellulózalapú, félszintetikus szál, amelyet fenyőből, bambuszból vagy szalmából készítenek. A XX. század eleje óta gyártják, Magyarországon 1943 óta. A viszkóz előállítása energiaigényes és veszélyes anyagok felhazsnálásával történik, ezért az 1980-as években kifejlesztették a lyocellt, amely újrafelhasználható oldóanyaggal készül. A lyocell jobb nedvszívó képességgel és puhább tapintással rendelkezik, és népszerű a ruházati iparban és lakástextíliákban.
Itt a csúf igazság: riasztó, mikkel vannak tele a magyar szántóföldek is
A brit tudósok kísérletei során a nagyobb mennyiségben poliészterrel érintkező giliszták 30 százaléka elpusztult 72 órán belül. A lyocell esetében a halandóság 60 százalékra, míg a viszkóznál 80 százalékos arányra volt tehető.
Egy másik teszt során a kutatók azt vizsgálták, hogy hosszú távon hogyan hatnak a szálak a környezetben élő gilisztákra. A viszkózszálakat tartalmazó talajban a giliszták kevésbé szaporodtak, mint amikor poliészterrel érintkeztek. A lyocellszálak jelenléte nemcsak a növekedésüket akadályozta, hanem csökkentette a talaj dúsításában végzett tevékenységüket is. A kutatók szerint az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a mikroműanyagok elleni küzdelmet nem szabad túlzottan leegyszerűsíteni, és az alternatív anyagokat is alaposan tesztelni kell.
Káros anyagok halmozódtak fel a földekben: ezt már mi is megérezhetjük
2022-ben globálisan több mint 320 ezer tonna biológiai eredetű, biológiailag lebomló szálat állítottak elő, aminek jelentős része a természetben végzi. Elmaradt azonban ezek környezeti hatásának vizsgálataű
- mondta a kutatás egyik szerzője, dr. Winnie Courtene-Jones. Az eredmény egyik előzménye egy 2024-es kutatás, amely szerint a biológiailag lebomló teafilterek 15 százalékkal növelték a giliszták halálozási arányát, és negatívan befolyásolták szaporodásukat.
