agrarszektor.hu • 2025. február 8. 14:01
A világon mindenhol, így Magyarországon is visszaszorulóban vannak az erdők a megváltozott klíma miatt. A környezetvédők legújabb eredményei szerint a világ fáinak egyharmada veszélyeztetett, kétszer annyi fa van a kihalás szélén, mint emlős, hüllő és kétéltű összesen. Pedig az erdők nagyon sokat tesznek a bolygó egészségéért. Ha sikerülne a folyamatot megfordítani, akkor az emberiség elkezdhetné visszaszorítani a növekvő légköri szén-dioxidot, és ezzel lassítani a klímaváltozást.
Az erdők különösen fontosak a bolygó biodiverzitása szempontjából, a karbonlekötésben is hatalmas szerepük van, azonban a világ redei évről évre pusztulnak. Hogy ez mennyire súlyos dolog, arról mostanában egyre teljesebb képet kapunk, és a helyzet megdöbbentő.
Minden harmadik fa a kihalás szélén van
A fákkal baj van, méghozzá nagy baj. Tavaly ősszel a Termésetvédelmi Világszövetség (IUCN) kiadta az első, a világ fáit számba vévő anyagát. Az első Globális Faértékelés sokkoló számokat mutatott. A 47.282 fafaj közül, ami felkerült a vörös listára, 16.425 faj veszélyeztetett. Röviden, a világ fáinak 34 százalékát fenyegeti a kihalás. A szervezet beszámolója szerint, miután a világ fafajainak nagyrésze 2024-ben először felkerült a vörös listára, annak most több, mint a negyedét teszik ki. Azonban nem csak népes csoportot képeznek a természetvédők lajstromán a fák, hanem az egyik legsérülékenyebbet is, mivel 192 országban a világon összesen több, mint kétszer annyi fát fenyeget a kihalás, mint emlőst, hüllőt és kétéltűt együttesen.
A tavalyi jelentéshez több, mint ezer szakértő vett részt a fafajok gondos lajstromozásában. Az eredmények alapján pedig nem egyenletes a fákra leselkedő veszély a bolygón. Először is, a világ szigetein élő fafajokat érinti legsúlyosabban a kihalás. Ennek oka a mezőgazdaság miatti erdőirtás és a terjeszkedő emberi települések miatt elvesző élettér, azonban a szigetek ökoszisztémáját különösen durván megrázzák az invazív fajok, a behurcolt kártevők és betegségek is. Aztán, a másik hatalmas kihívás a megváltozott klíma, ez pedig különösen a trópusi égöv fáit fenyegeti, az emelkedő tengerszint, valamint, az évről évre egyre nagyobb, és egyre pusztítóbb trópusi viharok miatt.
Az IUCN szerint kritikus jelentőségű lenne a fafajok és az életterük védelme. A fáknak a földi élet fennmaradásában létfontossűgú szerepük van, nyilatkozta Dr. Grethel Aguilar, az IUCN főigazgatója. A fák elengedhetetlen részei a a tápanyagok körforgásának, valamint a szén- és vízkörforgásnak a Földön. Ezen kívül a központi elemét jelentik több ökológiai társulásnak, így a különböző fafajok kihalása egy sor más növény, állat, és gombafaj kipusztulásához is vezetne.
A fák kihalása egyébként a hosszú távú hatásokon túl közvetlen gazdasági és társadalmi károkhoz is vezetne. Nem csak a biodiverzitás csökkenése miatt, hanem azért is, mert a listán lévő fafajokból 5 ezer olyan van, amit építkezéshez használnak, 2 ezer faj pedig gyógyszerek, élelmiszerek, valamint tüzelő és üzemanyag előállításához kell.
A fák védelmére fontos módszer az élőhely-rekonstrukció, azonban ex situ fajmentésre is szükség van. Az ex situ fajmentés az adott fajnak az élőhelyén kívül, gyakran mesterséges körülmények közt való védelme. A fák esetében erre jó példa a magbankok munkája (Amire a haszonnövények esetében például a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker az egyik legismertebb példa), de a világ botanikus kertjeinek is nagyon fontos szerepe van ebben. A fafajok tekintetében a világon a legnagyobb diverzitás Dél-Amerikában van, itt 13.668 fajból 3.356 van a kihalás közelében a mezőgazdasági célból történő, nagyarányú erdőirtások miatt.
A magyar erdőket is átalakítja a megváltozott klíma
A magyar erdőkben a cseres-kocsánytalan tölgyes a domináns társulás. Miután a nyolcvanas évek óta 2 Celsius-fokkal nőtt a nyári középhőmérséklet, a változó klíma hazánkban is kifejti a hatását. Az ország magasabb, hűvösebb pontjain előforduló erdőtársulások ma visszaszorulúban vannak. A bükkösök területe folyamatosan csökken, és ezek az erdők 2041 és 2071 között el is tűnhetnek Magyarországról. 2023-ban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont írt arról, hogy az országban rohamosan szorulnak vissza a fenyvesek, 20 év alatt 2.400 négyzetkilométerről 500 négyzetkilométer alá esett a méretük.
A fenyő alapvetően elég ritka természetes körülmények közt a mai Magyarországon, főleg a trianoni békeszerződés után kezdték meg a rohamos betelepítését, főleg a faipar számára. Az egyetlen őshonos fenyőnk ma az erdeifenyő. Leginkább az Őrségben lehet természetes fenyvesekkel találkozni, írja a kutatóintézet. Az ország klímája pedig egyre kevésbé kedvező a fenyők számára, a gyakori hőség, de a szárazság is betesz nekik, mivel kevesebb gyantát termelnek és így a kártevőkkel szemben is védtelenné válnak.
Rossz irányba haladunk
Miközben a világ fáit kihalás fenyegeti, nem kis mértékben az erdőirtás miatt, a fásítási programok pont, hogy segíthetnének a klímaváltozás lassításában. Ez egy evidens gondolat, azonban nehéz felmérni, hogy mennyit segíthet az erdőtelepítése valójában. Egy 2019-es tanulmány a világ lehetséges erdősítése kapcsán például nagy figyelmet kapott. A kutatók szerint a bolygó ökoszisztémája a jelenlegihez képest további 900 millió hektár erdőt is képes lenne fenntartani, ez a Föld erdeinek méretét összesen 25 százalékkal növelné. Ez 500 milliárd új facsemete ültetését jelentetné. Az új erdők 205 gigatonna (205 milliárd tonna) szenet tudnának megkötni, amivel a légköri szén-dioxid 25 százalékkal csökkenne. Ez az emberiség körülbelül 20 évnyi teljes szén-dioxid kibocsátását negálná.
Persze, hogy ez mennyire kivitelezhető, az jó kérdés. Az erdőtelepítések gyakorlati költséghatékonyságáról egy 2024-es tanulmány azt állapította meg, hogy van, ahol jobb hagyni a természetet visszahódítani egyes helyeket, mint aktívan erdőket telepíteni. Hagyni az erdőket a maguk ütemében regenerálódni nagyon sok helyen egyszerű és költséghatékony módszer lenne, ami a fejlődő világban természetesen fontos szempont. Ahol ez szóba jöhet a tanulmány modellje szerint, az az Andok tágabb régiója, Nyugat-Mexikó, Közép-Afrika, India, Dél-Kína, Malajzia és Indonézia.
A tanulmány azt találta, hogy az esetek felében lenne csak költséghatékonyságban kifizetődő aktívan új erdőket telepíteni. Ahol ez a leghatékonyabb módszer lenne, az a Karib-tenger térsége, Közép-Amerika, Brazília, Észak-Kína, a kontinentális Délkelet-Ázsia, a Fülöp-szigetek, illetve, Észak-, Kelet-, és Dél-Afrika. Azonban a legjobb, leghatékonyabb eredményeket a természetes folyamatok és az irányított erdőtelepítések kombinációja hozná mindenhol a kutatás modellje szerint.