Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Több tízezer földtulajdonost fenyeget minden évben a földbírságolás veszélye, mert nem tudja hasznosítani saját tulajdonú földjeit. A húsz éve (vissza)szerzett területek eddig csak ráfizetést hoztak, miközben az állam semmit sem tesz a helyzet felszámolása érdekében. Olyan elaprózott földekről van szó, amelyekről a tulajdonosok sokszor azt sem tudják, pontosan hol vannak. A hatóságok azonban bírságolnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig a kifizetetlen büntetéseket a sokszor már idős tulajdonosok nyugdíjából is behajtja.
Rengeteg földtulajdonost fenyeget a bírságolás veszélye, sokan pedig rendszeresen kapnak is kisebb-nagyobb összegű büntetéseket, mert nem tudják hasznosítani a saját tulajdonukban lévő termőföldeket. A területeket a mostani tulajdonosok az 1990 utáni kárpótlási liciteken szerezték meg, illetve úgynevezett szövetkezeti részaránytulajdonként kapták vissza. E földek azonban sokuknak csak ráfizetést hoztak, mert azokból semmilyen jövedelmük nem származott, miközben az ismétlődő bírságokat be kell fizetniük.
Többnyire olyan területekről van szó, amelyek kárpótlási földekként rendkívül elaprózottak, illetve - megkapott részaránytulajdonként - úgynevezett osztatlan közös táblákban vannak. Ez utóbbiak fő jellegzetessége, hogy azokon belül sok - akár több száz - tulajdonos is lehet, de egyenkénti földtulajdonuk nincs pontosan meghatározva, kimérve. Ezért nem tudhatják, területük a táblákban pontosan hol helyezkedik el, hanem csak tulajdoni részarányuk van feltüntetve a földhivatali földnyilvántartásokban. (A kárpótlási területeket a tulajdonosok általában kimérve kapták meg, de több esetben előfordult, hogy csak a földkiadás történt meg, a kimérést viszont máig sem hajtották végre).
A hatályos szabályozás ugyanakkor előírja, hogy a tulajdonosoknak-használóknak a termőföldeket az eredeti művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítaniuk. Ha a táblák gyomosak, elhanyagoltak, a különböző hatóságok - elsősorban a földhivatalok - bírságokat szabnak ki, amikor az ellenőrzéseken a hiányosságokat feltárják. A tulajdonosok azonban egyenként nem tudják művelni területeiket, hiszen az osztatlan táblákban kis túlzással azt sem tudják, hol keressék azokat. A kimért kárpótlási földeknél pedig sokszor a kis méret és a hátrányos elhelyezkedés nehezíti a gazdálkodást.
Bár sok földet a tulajdonosok helyett bérlők művelnek, szakértők szerint számos esetben a bérbeadás megvalósíthatatlan. Az osztatlan táblákban a döntés meghozatalához a nagyszámú tulajdonost sokszor lehetetlen elérni, így a haszonbérleti hasznosítást nem lehet megszervezni. Lehetőség nyílhat ugyan “használati megosztásra", amikor a döntésből a fellelhetetlen tulajdonosokat ki lehet hagyni, de e megoldás - állítják szakértők - a gyakorlatban kevés helyen működik.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a mai tulajdonosok nagy része ma már időskorú, ezért az ügyekben nehezen tud eljárni. A földek ráadásul sokszor olyan elhelyezkedésűek vagy minőségűek, hogy azok iránt sem vásárlói, sem bérbevevői érdeklődés nincs. Több esetben pedig a területek annyira elaprózottak, hogy önálló ingatlanná alakításukat - kimérésüket - nem éri meg kezdeményezni, illetve a kárpótlással kimért területek önmagukban művelhetetlenek lehetnek.
Szakértők szerint országosan 25-30 ezer embernek kell rettegnie attól, hogy a földbírságokról - sárga csekkek kíséretében - időről-időre fizetési felszólításokat kap, miközben a földügyi csapdából nem tud kimászni. Nemesánszky Elemér, nyugdíjas orvos, egyetemi magántanár érintett földtulajdonosként az agrarszektor.hu-nak elmondta: évente öt-hat büntetést kell befizetnie földtulajdonai után, de eddig minden arra irányuló kísérlete kudarcba fulladt, hogy a bírságolásra okot adó helyzetet megszüntesse, vagy nyűggé vált területeitől megszabaduljon.
Nemesánszky Elemér két testvérével együtt azért volt jogosult kárpótlásra, mert szülei kispesti húsüzletét és gyáli tanyáját 1951-ben államosították. Elmondása szerint ő maga 62 helyen “tárcsázott ki" termőföldet Budapest környéki kárpótlási liciteken az 1990-es évek elején, testvéreivel együtt pedig összesen 150-160 helyen szereztek területeket. Az árveréseken laikusként vettek részt, így a jobb földeket helyiek vitték el előlük, ők pedig kivétel nélkül nagyon kicsi, egyenként 60-1800 négyzetméteres területekhez jutottak egy-egy nagyobb táblán belül.
Ami akkor örömteli esemény volt, mára egyértelműen hátránnyá vált - fogalmazott a földtulajdonos. A területeket a közelmúltban megpróbálták felajánlani az államnak, illetve egyes önkormányzatoknak is, de így sem sikerült megválniuk azoktól. Időközben kiderült az is, hogy egyes jogszabályokat a mai helyzetben nem is lehet betartani. A földtörvény egyik módosítása például kimondta, hogy a földhasználóknak (földtulajdonosoknak) szeptember 30-ig plusz adatokat kellett szolgáltatniuk a földhasználati nyilvántartást vezető földhivataloknak. Nemesánszky Elemér szerint viszont az adatlapok benyújtásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabály betarthatatlan, mert a jogszerű adatközléshez osztatlan tulajdon helyett kimért földekre lett volna szükség.
A földhivatali földvédelmi bírságok általában 2-18 ezer forint között mozognak attól függően, hogy a büntetéseket mekkora területekre szabják ki - magyarázta saját eseteit a földtulajdonos. Hetvenhárom évesként kifejezetten megalázónak érzi, hogy a NAV a kirótt összegeket végrehajtás keretében a nyugdíjából is levonja, ha azokat valamilyen okból nem fizeti be. Szerinte az államnak lépnie kellene annak érdekében, hogy az önhibáján kívül patthelyzetbe jutott földtulajdonosok ügye rendeződjön. A sok ezer osztatlan terület ma parlagon hever, ezért művelésbe vonása országos érdek is lenne - tette hozzá.