Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Tavasszal beindíthatja a három hektár alatti állami földterületek értékesítését a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA). Az eladásokhoz sem nyilvános pályázatra, sem árverésekre nincs szükség. Legalább 2,5 ezer olyan NFA-s földrészlet lehet, amely három hektár alatti. Az értékesítést könnyíti egy tavaly év végi törvénymódosítás, amelyet egy "agrársaláta-törvényben" fogadott el a parlament. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a területeket helyi gazdáknak szánja.
Tavaly év végén fogadta el a parlament az egyes agrár- és környezetügyi jogszabályok módosítását összefogó "salátatörvényt", amely változtatott a nemzeti földalapról szóló törvényen is. A módosítás lényege, hogy az NFA mostantól akkor is eladhatja a legfeljebb háromhektáros állami területeket, ha mellettük egy másik olyan földterület helyezkedik el, amely szintén az államhoz tartozik.
Az eddigi szabályozás ugyanis a három hektár alatti NFA-s termőföldek értékesítését csak akkor tette lehetővé, ha szomszédságukban nem volt másik állami terület. E kikötés viszont a gyakorlatban az eladásokat teljesen ellehetetlenítette, mivel szinte minden esetben bebizonyosodott, hogy az értékesítésre szánt földrészletek mellett másik állami termőterület vagy egyéb állami tulajdonú ingatlan (út, árok, fasor) helyezkedett el. Ezért az NFA tavaly szinte nem is adott el három hektár alatti területeket.
Az NFA-nál már készen áll az a lista, amely a legfeljebb három hektáros, értékesíthető területeket tartalmazza, így az eladások tavasszal megkezdődhetnek - közölte az agrarszektor.hu-val Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. Tájékoztatása szerint az értékesítéseket a jogszabályi előírások mellett eddig az is nehezítette, hogy a "Földet a gazdáknak" programban tavaly 250 ezer hektár állami termőföld új haszonbérleti jogát hirdették meg, és ennek lebonyolítása az NFA kapacitásait lekötötte.
A földalap nyilvántartásai szerint a három hektár alatti állami ingatlanok térmértéke ma összesen 7350 hektárt tesz ki. Ebből következik, hogy legalább 2500 olyan terület van, amely elérheti a három hektárt. Ennél azonban több eladható földrészlettel kell számolni, mivel az állami tulajdonú termőföldek nagy része is rendkívül elaprózott. Sok ilyen termőföld például osztatlan közös tulajdonú táblákban van, és azokat a korábban lebonyolított "földért életjáradék" programokkal vásárolt fel az NFA.
A hatályos szabályozás szerint a földalap a háromhektáros területeket nyilvános pályáztatás és árverés nélkül értékesítheti. A földalapról szóló törvény az ilyen típusú eladásokat eredetileg maximum egyhektáros területeknél tette lehetővé, de a parlament a területméretet tavaly három hektárra növelte.
Budai Gyula, a VM államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy háromhektáros méretig kizárt a spekuláció lehetősége. Az átláthatóságot biztosítja az is, hogy az adásvételi szerződések megkötésük után nyilvánossá válnak, az egymillió forintnál értékesebb földterületek értékesítéséről pedig az úgynevezett birtokpolitikai tanács dönt, amely több minisztérium vezető beosztású tisztségviselőiből áll össze.
A háromhektáros területek eladásával a helyi gazdálkodókat kívánja segíteni a kormány - közölte érdeklődésünkre az NFA. A földrészletek értékesítési folyamata azzal kezdődik, hogy a gazdálkodók a földalapnak vételi ajánlatot tesznek. Ha ez megfelel a birtokpolitikai céloknak, az NFA megválik a területektől.
Szakértők szerint az állami is jobban jár, ha az elaprózott területeket eladja, mert valójában nem tud mit kezdeni velük, ezért hasznosításuk nyűg az NFA számára. Ugyanakkor a jelenlegi feltételek - állítják egyes termelők - megnehezítik e földrészletek megvásárlását. A vételhez ugyanis minden költséget - például az értékbecslési vagy az ügyvédi kiadásokat is - a vásárlóknak kellene állniuk, és ez a kis parcellaméretek miatt sok esetben annyira megdrágítaná az ügyletet, hogy a földeket nem érné meg megvenni. Az utóbbi időszak botrányszagú eseményei után - mint ismert, tavaly leváltották az NFA elnökét is - a földalap annyira körülbástyázza magát, hogy az már a normális tranzakciók rovására mehet - állítják gazdálkodók.
A földalapról szóló törvény szerint mindenesetre az értékesítésből származó bevételeket földvásárlásokra - főleg zsebszerződés gyanús területek megszerzésére - kell(ene) fordítani. Mint ismert, az államot képviselő NFA-nak valamennyi piaci földvásárlásos ügyletnél elővásárlási joga van.
Az NFA az agrarszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy földvásárlásokkal több mint 700 hektár földdel gyarapította a nemzet földvagyont 2012-ben, és e tevékenységét tavaly is folytatta. A földalap 2010-es megalakulása óta elővásárlásokkal összesen mintegy 2700 hektárral növekedett az állami földvagyon, amely együttesen 1,8 millió hektárt tesz ki. Tavaly a költségvetés a földvételekre 4 milliárd forintot szánt, de az NFA nem adott információt arról, hogy ebből végül földvásárlásokra mennyit költött el, illetve végső soron mekkora földterületet vásárolt meg.