Ez lehet, hogy egy embernek rossz, de a többieknek jó - szögezte le Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban azzal kapcsolatban, hogy az NFA tavaly nem hosszabbította meg Simicska Lajos egyes agrárcégeinek lejárt állami földbérleteit. Korábban a Blikk írt arról, hogy a Simicska-érdekeltségű agrártársaságok az elmúlt évben 1440 hektár állami földtől estek el. Olyan területekről van szó, amelyeket az NFA eddig évről-évre ideiglenes - legfeljebb egy évre szóló - megbízási szerződésekkel hasznosított, és bérleti idejük legkésőbb tavaly október 15-én lejárt.

A Blikk a Simicska-cégek földvesztését összefüggésbe hozta azzal, hogy a nagyvállalkozó a tavalyi országgyűlési választások után "összerúgta a port" Orbán Viktor kormányfővel. Amíg ugyanis jóban voltak, a lap szerint a szerződéseket minden évben pályázat nélkül meghosszabbították, míg az elmúlt évi összeveszés után a Simicska-cégek elestek az egyéves megbízási megállapodásokkal használt, lejárt bérleti idejű területektől.

Nem valószínű azonban, hogy az állami földek elvonásával a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve az NFA kifejezetten Simicska-ellenes intézkedést hozott. Korábbi nyilatkozatok szerint ugyanis a tárca általános értelemben döntött úgy, hogy tavaly október 15-től megszünteti a pályáztatás nélküli megbízásos szerződéses gyakorlatot, amely miatt a kormányt számos politikai támadás érte. Úgy tűnik, e "változtatási hullámba estek bele" a Simicska-cégek is, amelyeknél azonban így is maradt elegendő művelt terület. A K-Monitor összesítései szerint tavaly összesen 24 768 hektárra kaptak területalapú uniós agrártámogatásokat, vagyis együttesen ekkora területet használtak, amelyek között állami és piacon bérelt földek egyaránt lehettek.

Az FM a tavalyi változtatások részeként úgy határozott, hogy a "földet a gazdáknak" programba csoportosítja át azokat a három hektárnál nagyobb állami területeket, amelyekre az NFA eddig legfeljebb egyéves megbízási szerződéseket kötött. Arról is döntés született, hogy az így felszabaduló földekre hosszú távú - húsz évre szóló - új pályázatokat írnak ki lehetőleg 30-40 hektáros méretben kis- és közepes gazdaságoknak, míg a három hektárnál kisebb területeket pályáztatás nélkül eladják, ha azokra érdemi vevők jelentkeznek be.

Az NFA korábban 30-35 ezer hektárt hasznosított egyéves megbízási szerződésekkel, így a földet a gazdáknak programba elvileg ekkora területet vonhatott volna be. Egyes esetekben azonban a tárca kivételt tett, és mégis fenntartotta a megbízásos jogviszonyt. Ilyen volt, ha az NFA-s területekre állami szervezetek tartottak igényt, vagy a földek per tárgyát képezték. A megbízásos szerződések megmaradtak az úgynevezett osztatlan tulajdonban lévő táblák egy részében is, mert a hosszú távú hasznosítás helyenként nehézségekbe ütközött a sok tulajdonos miatt.

A földalapkezelőnek egyébként megvolt a jogszerű lehetősége arra, hogy az egyéves megbízási szerződéseket pályáztatás nélkül kösse meg. Szintén törvényi felhatalmazás teszi lehetővé, hogy a három hektár alatti állami földek értékesítéséhez ne kelljen pályázatokat kiírni. Az agrárszektor.hu-nak nyilatkozó jogi szakértők aggályosnak tartották viszont azt a gyakorlatot, ahogy az NFA egyes osztatlan táblákban a megbízásos szerződéseket tavaly újra megkötötte. Gazdálkodói jelzések szerint ugyanis több esetben hiányzott az összes tulajdonos jóváhagyásán alapuló használati megosztás, illetve a földhasználatról szóló, úgynevezett egységes okiratba foglalt szerződés, amelynek meglétét a megfelelő hasznosításhoz törvény írja elő. A tárca ugyanakkor cáfolta a vádakat.