A föld azé legyen, aki azt élethivatásszerűen megműveli - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány mai döntését, amely szerint a Földművelésügyi Minisztérium a hozzá tartozó nemzeti földalpkezelő szervezet (NFA) bevonásával értékesítheti az állami termőföldek egy részét. Az állami erdőket és a természetvédelmi területeket nem adják el, illetve például szükség van integrátori szerepet betöltő mintagazdaságokra is, így az agrártárca 300-380 ezer hektárt - szántót, legelőt, gyümölcsöst - értékesíthet.

Az agrárszektor.hu korábbi információi szerint mintegy 1,8 millió hektárnyi termőföld van állami tulajdonban, amely felett különböző szervezetek gyakorolják a tulajdonosi jogokat. A körülbelül egymillió hektáros erdőterület joggyakorlói az állami erdőgazdaságok, míg további 350 ezer hektár a nemzeti parkokhoz, 450 ezer pedig az NFA-hoz tartozik.

Spekulánsok, külföldiek kizárva

A kormány döntése szerint csak helyben lakó, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó magyar állampolgárok (földművesek) vásárolhatnak állami földeket. Ezzel - állapította meg Lázár János - kizárják a tranzakciókból a külföldieket és a spekulánsokat. A gazdálkodók háromhektáros térmérték alatt nyilvános hirdetéseken, három hektár felett nyilvános árveréseken szerezhetik meg a földeket.

A minimális ár nem lehet kevesebb a helyi piaci érték plusz tíz százaléknál. Ma a termőföldek átlagára - állapította meg a miniszter - 50 ezer forintra tehető aranykoronánként, így egy harminc aranykoronás szántó  hektárja 1,5 millió forintba kerülhet, de mindenhol a helyi viszonyok lesznek majd mérvadók.

Még az idén megkezdik az eladást

A kormány felhatalmazta Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy az értékesítéseket az agrártárca még az idén kezdje meg. A nyilvános árveréseket a huszonhárom megyei jogú városban lehet lebonyolítani a kormányhivatalok és a járási hivatalok bevonásával.

Lázár János szerint a kabinet nem lát lehetőséget kedvezményekre, így ragaszkodik a helyi piaci érték plusz 10 százalékos minimális árhoz. Ha valamely földterületnél az eladási procedúra nem lesz eredményes (a terület a minimális áron sem kel el), azt az állami földet inkább nem adják el.

Jön a kedvezményes MFB-hitel

A kormány ugyanakkor megbízta az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy a vásárlásokhoz dolgozzon ki kedvezményes hitelkonstrukciót a gazdálkodók számára. A földművesek húszéves futamidővel juthatnak majd forrásokhoz - a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjához hasonlóan - maximum 2,5 százalékos éves kamattal.

Az értékesítéseket a szokásos hatósági eljárások és hatvan napos kifüggesztés mellett bonyolítják le, így - hangoztatta a miniszter - nincs szükség törvénymódosításra. A megszerzett földterületeket viszont húszéves elidegenítési tilalom, illetve egyoldalú állami visszavásárlási jog terheli majd.

Szigorúan bánnak a bevételekkel

A befolyó bevételeket - amelyek elérhetik a több százmilliárd forintot is - nem lehet majd működési és dologi kiadásokra, munkabérekre fordítani, hanem abból olyan fejlesztési alapot kell létrehozni, amely az állami vagyont bővíti - tette hozzá a miniszter. Szerinte a kormány több mint száz éves dilemmát zár le azzal, hogy az állami földeket olyanoknak adja, akik azokat élethivatásszerűen meg tudják művelni. Az értékesíteni kívánt, ma haszonbérlettel hasznosított állami területek jelentős része három hektár alatti méretű, vagy például úgynevezett osztatlan közös tulajdonban van, így a gazdálkodásra önmagában nem alkalmas, de a kormány megítélése szerint megfelelő lehet a családi gazdaságok méretének növelésére.