Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Végleg felboríthatja az eddig bebetonozottnak hitt viszonyokat a most értékesítés alatt álló állami termőföldeken, ha az Európai Bíróság előtt kötnek ki a bérleti díjakról kirobbant hazai viták. Nagy a valószínűsége ugyanis annak, hogy a luxembourgi testület burkolt állami támogatásnak minősítené, hogy az NFA korábban - akár évtizedekre - olyan haszonbérleti megállapodásokat kötött, amelyekben a piaciaknál jóval alacsonyabb bérleti díjak szerepelnek. Ez általános gyakorlatnak számított, de ilyen szerződések főként kedvezményezettnek tekintett agrártársaságokkal jöttek létre, amelyeknek utólag súlyos összegeket kellene fizetniük, ha a valós és a tényleges díjak különbözetét meg kellene téríteniük.
Az alacsony bérleti díjak mostanáig azért nem kerültek reflektorfénybe, mert azokat az állam szedte be. A földárverések után viszont a bérlőknek a díjakat az új tulajdonosok számára kell majd fizetniük, akik a megvett állami földeket addig nem vehetik birtokba, amíg a hatályos bérleti szerződések le nem járnak. Az új helyzetben az irreálisan alacsony - a piacinak sokszor felét-harmadát kitevő - bérleti díjak vitákat robbanthatnak ki, amelyek miatt az új tulajdonosok vagy a bérlők bírósághoz fordulhatnak. A tulajdonosok a piaci díjak megállapításáért indíthatnak pereket, míg a bérlők érvényes szerződéseikre hivatkozva éppen a díjnövelési kísérleteket támadhatják meg. Így hosszú és bonyolult pereskedés veheti kezdetét, amelynek a piaci szereplők mellett NFA is részese lehet.
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái
Ezt követően könnyen előállhat az a helyzet, hogy valamelyik hazai bíróság a Kúriához fordul, hogy a testület az Európai Bíróságtól kérjen állásfoglalást, vajon az alacsony bérleti díjak okot adhatnak-e a hatályos szerződések részleges módosítására vagy akár felmondására. Az EB pedig egy ilyen, teljesen hivatalos vizsgálattal könnyen megállapíthatja azt is, hogy a piacinál kisebb bérleti díjakkal az állam hosszú ideig burkolt támogatást nyújtott egyes piaci szereplőknek.
Egyes jogértelmezések szerint az árveréseken nyertes tulajdonosok a mai Polgári Törvénykönyvre hivatkozva is kezdeményezhetnének egyoldalú díjemeléseket, mivel a területekért legalább a piaci ár plusz 10 százalékot kell fizetniük, miközben a bérletért a piacinál jóval alacsonyabb díjakat kaphatnak. Így a tulajdonszerzés olyan lényeges új körülménynek tekinthető, amely megalapozhatja a korábban kötött szerződések módosítását, vagyis az egyoldalú díjemeléseket.
E jogi álláspontra a "lex Simicskaként" is emlegetett, fideszes törvénymódosítási javaslat a közelmúltban úgy igyekezett ráerősíteni, hogy a tulajdonosi díjemelésekhez még egyértelműbb jogszabályi jogosítványokat adott volna. A parlament döntésével azonban csak az vált lehetővé, hogy az új tulajdonosok a 2013. december 15-e után kötött bérleti megállapodásoknál kezdeményezhessenek egyoldalú díjemeléseket . A korábban létrejött megállapodásoknál ilyen lehetőséggel továbbra sem élhetnek, mert ehhez a kétharmados földforgalmi törvényt kellett volna módosítani, ehhez viszont nem volt meg a kellő számú szavazat. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a "lex Simicska" elbukása után bejelentette, hogy a kormány újabb - immár véglegesnek tekinthető - jogi lehetőségeket keres a bérleti díjak emeléséhez.
Bármilyen jogi megoldás születik is azonban, nem szűnik meg annak a veszélye, hogy a bérletidíj-viták az Európai Bíróság elé kerüljenek. Továbbra is megmarad ugyanis annak az esélye, hogy az új tulajdonosok hazai bíróságokhoz fordulnak, ha díjnöveléseiket a bérlők nem fogadják el, illetve ez utóbbiak is bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot, ha a tulajdonosi lépéseket vitatnák.