Átértékeli az agrár-mintagazdaságok jelentőségét a tulajdonosok szempontjából az a törvénymódosítási javaslat, amelyet a napokban nyújtott be a parlamenthez Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Az indítvány arra irányul, hogy az állami földárveréseken nyertes új földműves tulajdonosok emelhessék a bérleti díjakat azokon a megvett területeken, amelyekért a jelenlegi bérlők eddig - az államnak - irreálisan keveset fizettek.

Az új szabályozás egyik lényeges eleme lenne, hogy a díjemeléseket akkor lehetne kezdeményezni, ha a földterületeken tulajdonosváltás történik. Éppen ez a helyzet alakul ki az árverések után, amikor az értékesített földeknél az állam helyébe földművesek lépnek új tulajdonosként. Ők a megvett területeket addig - sokszor évtizedekig - nem vehetik birtokba, amíg az állammal korábban kötött, hatályos földhasználati szerződések le nem járnak, de a Győrffy-féle javaslat parlamenti elfogadásával a piacihoz igazodó bérleti díjakat követelhetnének a bérlőktől a szerződésekben ma szereplő, sokszor nagyon alacsony összegek helyett.

E szempontból védett státust élveznének viszont azok a területek, amelyeket az állam nem ad el. Itt ugyanis nem lesz tulajdonosváltás, vagyis a vagyonkezelést végző NFA a hatályos szerződések bérleti díjait e földeken egyoldalúan nem emelheti. Vagyis azok a földhasználók, akik olyan állami földeket művelnek, amelyeket nem értékesítenek, továbbra is annyi bérleti díjat fizetnek majd, mint eddig.

Itt válik különösen lényegessé, mely agrárcégeket minősít majd mintagazdásokká a kormány. Az általuk használt területeket ugyanis nem árverezik el, hanem állami tulajdonban maradnak. Így e vállalatok egyrészt megőrzik azt a lehetőséget, hogy később - ha például az Európai Unió a földvásárlásból ma kizárt jogi személyek földvételének engedélyezését Magyarországra kényszeríti - e területeket esetleg meg is vehetik. Másrészt rövidtávon nem kell számítaniuk arra, hogy használt állami földjeikért jóval többet kelljen fizetniük.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban jelentette be, hogy a mintagazdaságok részletes szabályozásáról szóló kormányrendelet várhatóan e héten jelenik meg. Az már korábban kiderült, hogy a kabinet állami mintagazdaságokat hoz létre a bábolnai, a mezőhegyesi és a szilvásváradi ménesekből. Másik lehetőségként pedig olyan - piaci alapon működő - cégeket kíván mintagazdaságokká minősíteni, amelyek a termelést, a feldolgozás és az értékesítést átfogó agrárintegrációkat tartanak fenn.

Ilyen alapon vált már korábban nyilvánvalóvá, hogy a kormány mintagazdasággá minősíti a Baranya megyei Bólyi Zrt.-t és a Tolna megyei Dalmand Zrt.-t, amelyek Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató nagy mezőgazdasági érdekeltségeihez tartoznak. E két cég a Csányi-tulajdonban lévő Bonafarm-csoport része, amely a kormány szerint mintagazdasági integrációt valósít meg. Ennek tudható be, hogy a kabinet a Csányi-féle agrárcégekkel - így a Bólyi Zrt.-vel és a Dalmand Zrt.-vel - stratégiai együttműködési megállapodást kötött, mivel a vállalatokat összefogó Bonafarm-csoport termékpálya szintű és széles körű agrárintegrációt valósít meg.

Korábbi információk szerint a Csányi-csoport mintegy 28 ezer hektár területet művel, amelynek jelentős része - állami termőföldként - a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. használatában lehet, és ezeket az NFA most nem adja el. Egyelőre nem tudni, hogy ezekre pontosan milyen bérleti időszakok és díjak vannak érvényben, de az tény, hogy a mintagazdasági státus elérésével a területeket a két vállalat nem csak biztonságban érezheti, hanem ezeken a szerződések lejártáig a bérleti díjak emelésére sem kell számítania.