Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A képviselők szerint a törvénnyel létrehozott kamarák alkotmányosan csak a tagságukra hozhatnak kötelező döntéseket, rajtuk kívül álló jogalanyokra nem. A helyi földbizottság hatáskörében eljáró agrárkamarai területi szerv nem rendelkezik demokratikus legitimációval. Az Alkotmánybíróság tanácsa válaszul egy korábbi határozatra hivatkozik, amely szerint "a földbizottság nem közhatalmat gyakorol a termőföld adásvételével kapcsolatos eljárásban, nem hatósági jogkörben, hanem közvetett magánjogi érdekeltként jár el. A demokratikus legitimáció csak közhatalmat gyakorló intézmények tekintetében értelmezhető. [...]A földbizottságot helyettesítő feladatkör szolgáltatási jellegű."
Ezzel az Ab szerint egy bizonytalan helyzet szűnik meg, mert sok helyen nem létezett földbizottság. Vétóról sincs szó, mert a törvény csupán azt tartalmazza, hogy a közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv kamarai állásponton alapuló döntését nem változtathatja meg. A bíróság vagy helybenhagyja a felülvizsgált döntést, vagy indoklással együtt hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi.
Az Ab nem talált visszaható hatályt sem, amire az indítványozók hivatkoztak, és azzal sem ért egyet, hogy egyes szabályok értelmezhetetlenek lennének. "Nincs kellő következtetési alap annak megállapítására sem, hogy a termőföldeket érintő jogügyeletek elbírálása során az arra feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek nem képesek objektív módon, az Alaptörvénybe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jognak megfelelően eljárni." Az országgyűlés az alkotmánybírák szerint jogkörének megfelelően járt el, nem sértette meg az Alaptörvényt.
A panaszosok arra is hivatkoztak, hogy a vitatott törvényeket azon a 2018. december 12-i ülésnapon fogadták el a kormánypárti képviselők, amikor az elnöki emelvény ellenzéki blokádja miatt a Ház alelnöke képviselői helyéről vezette az ülést, és az egész szavazás a megszokottól eltérően zajlott. Emiatt az ellenzék az aznap hozott törvényeket közjogi értelemben érvénytelennek tartja, de erről az álláspontról az Ab más törvények kapcsán már korábban eldöntötte, hogy nem megalapozott - áll a hvg.hu oldalán.
Megjegyezzük: a magyar földtörvényt európai szinten azért érte bírálat, mert nem érvényesül benne a tőke szabad áramlása (jogi személyek nem vásárolhatnak földet Magyarországon). Alábbi cikkünkben arról írtunk, hogy Németország csak mostanában szembesül vele, hogy a cégeken keresztül a szektortól idegen tulajdonosok jelenhetnek meg a földbirtokosok között, és ez hátrányosan befolyásolja a földárak alakulását.