agrarszektor.hu • 2020. február 21. 17:30
A 2020-as PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállításon a Talajtól a döntéshozásig - Adatokban rejlő tudás címmel rendeztek szekciót, amely a Digitális Agrár Stratégia egyes elemeiről és azok jelenlegi állásáról, jövőbeli céljairól szólt. Az előadók az adatintegrációtól a mesterséges intelligenciákig, az 5G-től a drónhasználaton át az adatvédelemig számos témát érintettek.
A 2020-as PREGA Konferencia és Kiállítás első napján, a Digitális Agrár Stratégia szekcióban adott elő Dr. Goda Pál, a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKi) igazgatója, aki a Talajtól a döntéshozatalig - Adatokban rejlő tudás című előadásában arról beszélt, hogy hogyan is lesz az adatokból információ, majd tudás, és hogy miért van szükség átfogó adatintegrációra az ágazatban. Goda Pál elmondta, hogy az összegyűjtött adatokból milyen lépések során válhat tiszta információ, majd felhasználható tudás, és hogy ezen lépések egyike sem kihagyható, megspórolható.
Az AKI igazgatója arról is beszélt, hogy az agráriumban a legfontosabb kérdések 10-15 éve változatlanok, de a válaszok folyamatosan változnak. Ahhoz pedig, hogy mind a jelenben, mind a jövőben megfelelő válaszokat tudjunk adni a kérdésre, az információs rendszerek bővítésére van szükség, amelyhez nagy mennyiségű adatra is lesz szükség. Ezen adatok egy része már létezik, csak épp számos szereplő között van szétszórva. Mivel a mai világban már minden mindennel összefügg, ezért egy átfogó adatintegrációra lenne szükség az agráriumban, amelynek két lehetséges iránya van: vagy a külön-külön, sok szereplőnél tárolt adatok között kellene valamiféle átjárhatóságot kialakítani, vagy egy új, egykapus rendszert kell kialakítani. Dr. Goda Pál elmondta azt is, milyen előnyökkel és hátrányokkal járna mind az egyik, mind a másik megoldás, és a döntéshozók választását sürgette.
A szekció következő előadásában Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője beszélt a digitális agrár témákrók a Mesterséges Intelligencia Stratégiában. Szertics Gergely elöljáróban elmondta, hogy a mesterséges intelligenciákban izgalmas alkalmazási lehetőségek rejlenek, elég ha csak az önvezető járművekre, vagy a képfeldolgozás (pl. a növénytérképek adatainak elemzése) folyamatában elért eredményekre gondolunk. Az ő definíciója szerint a mesterséges intelligencia egy olyan szoftverelem, amely a kalkulációkat is el tudja végezni, de nagyon sokan keverik a data science-szel, vagyis az adattudománnyal, illetve az automatizációval.
- mondta Szertics Gergely.
A Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője elmondta, hogy az az MI-k alapvetően olyan feladatokra alkalmasak, amelyek során vagy nagyon sok adattal kell szimultán dolgozni, vagy sok folyamatot kell egyszerre felügyelni, így például egy mesterséges intelligencia képes a komplex rendszerek optimalizációjára (pl. drónflották irányítására) és a rendszerek hatékony vezérlésére, míg egy ember nem. Szertics Gergely kitért arra is, hogy a 2010-es évek elején volt egy nagy áttörés a gépi tanulásban, egészen pontosan a szabályalkotási algoritmusok terén. Problémát jelent azonban, hogy vannak olyan feladatok, amelyek az emberi agy számára nagyon könnyűek, a gépeknek viszont bonyolultak, és viszont.
Az előadása végén Szertics Gergely kitért arra is, hogy azért kell a mesterséges intelligenciákkal foglalkozni, mert 2030-ig 6400 milliárd forintot tudnak hozni GDP növekményben az országnak, és rengeteg (900 ezer) munkavállalót fognak érinteni, ami miatt óriási átképzésekre lesz szükség. Szertics Gergely utalt arra is, hogy szerdán fog megjelenni az Európai Unió fehér könyve arról, hogy szerintük hogyan kellene szabályozni a mesterséges intelligenciákat a következő öt évben. A Mesterséges Intelligencia Koalíció szerint elsősorban együttműködésre lesz szükség minden ágazattal, valamint egy agrár adat keretrendszer létrehozására.
A szekció soron következő előadását Mácz Ákos tartotta, az 5G Koalíciótól, aki azt boncolgatta, hogyan forradalmasítja az 5G az agráriumot. Előadásában elhangzott a klímavezérelt agrárium fogalma is, amely voltaképp onnan közelíthető meg, hogy hogyan lehet úgy mezőgazdaságot művelni, hogy az minél kevésbé hasson a környezetre. Mácz Ákos felidézte Gerd Leonhard híressé vált mondását, amely szerint "a világ többet változik a következő 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300 évben." Ebben a helyzetben viszont a digitalizáció nem választás kérdése, nem is lehet az. A 4G-ről 5G-re történő átállást, a korábbiakkal ellentétben már nem lépcsőfokként kell elképzelni, mondta Mácz Ákos, hanem ugrásként. Mostanra pedig eljutottunk oda, hogy a technológiai feltételek megvannak hozzá, a nemzetközi környezet megvan hozzá.
Magyarország helyzete pedig különösen kedvező, ugyanis 4G tekintetében a világ élvonalában vagyunk. Ennélfogva az 5G bevezetése egyszerre esély és lehetőség az ország számára. A technológia nagyobb adatkapcsolati sebességet, több végpont egyidejű kiszolgálását és azonnali reakciót ígér. És hogy mit hozhat az 5G az agráriumban? A növénytermesztés részéről célzott, differenciált tápanyag-utánpótlást, az öntözés, permetezés, gyomirtás precízebbé, gyorsabbá válását. Segítséget a természeti és vadkárok felmérésében és elhárításában, az állattenyésztés részéről pedig a takarmányozás, itatás, egészségmegőrzés optimalizálását és a betegségek felismerésének felgyorsítását, hogy csak néhány példát említsünk. Mácz Ákos szerint az 5G gazdasági és társadalmi hatásai összességében nagyobb jólétet és jóllétet, egészségesebb életet és környezetet fognak hozni. Az előadó végül arról is beszámolt, hogy az 5G Koalíció célja, hogy Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává.
Dr. Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-től a mezőgazdasági drónszabályozás aktuális kérdéseiről beszélt. Elöljáróban elmondta, hogy jelenleg ott tartunk, hogy aki nem akar megismerkedni a precíziós mezőgazdaság eljárásaival, az le fog maradni a világhoz képest a termelésben, valamint idézte azt az ismert statisztikát, amely szerint Magyarország a termelési potenciáljának csak 40%-át használja ki. Ezen a számon szeretne a Digitális Jólét Program javítani, és ennek egyik módja lenne, ha a drónok nagyobb szerepet kaphatnának a mezőgazdaságban. A szakemberek szerint a drónok ugyanis az alábbi területeken tudnának segíteni a gazdáknak:
- vetés
- permetezés
- monitoring (talajminőség, kártevők, betegség, gyomok)
- vízzel kapcsolatos problémák azonosítása
- növények számának és távolságának mérése
- állatok körüli feladatok
Dr. Nyulas-Oberna Sára ezután beszélt arról, hogy a hatályos szabályozás, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII törvény a drónt pilóta nélküli légi járműnek tekinti, és egészen abszurd kritériumokat állapít meg vele kapcsolatban. Például ha egy terület felett repülni szeretnénk, akkor arra hivatalosan 30 nappal előre eseti engedélyt kellene kérvényezni, az engedély 30 napig érvényes, majd soha többé nem lehet megújítani annak a területnek a vonatkozásában. Az európai uniós szabályozás már átfogóbb és jobban átgondolt. Ez négy kategóriába sorolja a drónokat, és külön szabályokat állapít meg az egyes drónokra, ezek gyártóira, a drónok irányítójára, valamint átértelmezte a légtér fogalmát, immáron számításba véve a drónokat is.
Dr. Nyulas-Oberna Sára jó hírként említette, hogy az uniós rendelet alapján most készül az új magyar szabályozás, amelyen több minisztérium és szakértő dolgozik közösen. A Digitális Agrár Stratégia célja egyértelmű: egyszerűsíteni szeretné a mezőgazdasági célú drónhasználatot, ennek egyik megoldása a HungaroControl által létrehozott mydronespace nevű portál lehet, a másik pedig az, hogy ha külön drónpilóta és drónos permetező pilóta képzéseket.
Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától a termelők adatainak védelméről tartott előadást. Elmondása szerint nem feltétlenül az adatvédelemről kell beszélni, hanem arról, hogy a mezőgazdasági termelők hogy viszonyulnak az adatokhoz és azok felhasználásához, kezeléséhez.
- mondta Papp Gergely.
Az előadó ezután feltett néhány lényeges kérdést. Kik kezeljék az adatokat? Kilyen adatokat gyűjtsünk? Mire van szükség? Ki mihez férhet hozzá? Adatunk van elég, mondta Papp Gergely, majd hozzátette, hogy ha ezt kivesszük annak rendszeréből, kontextusából, az adat azonnal használhatatlanná válik. Vagyis szükség lenne egy átfogó keretrendszerre, ami egyúttal korlátokat is jelent. Technikai oldalról meg kellene határozni, hogy ki lenne ennek a rendszernek a gazdája, hogy ki működtetné, és hogy ki hozná a szabályokat. Ugyanilyen pontosan le kellene azt is szabályozni, hogy jogilag ki rendelkezhet ezekkel az adatokkal, és hogy kinek a tulajdonában vannak. Adatvédelmi oldalról pedig arra kellene egy álláspontot kialakítani, hogy hogyan is használjuk ezeket az adatokat?
A kutatók azt szeretnék, nekik az lenne a legjobb, ha mindenki minden adathoz hozzáférhetne, és szabadon dolgozhatna belőlük, ez azonban minimum aggályos lenne, de sokkal inkább veszélyes, hiszen így olyan érzékeny adatokhoz is hozzá lehetne férni, amelyek az azokhoz értőknek komoly előnyt jelentenének. Papp Gergely ezután beszélt a COPA-COGECA érdekvédelmi csoport álláspontjáról, amely azt a kompromisszumot szeretné, hogy a kutatók és szakemberek minél több adattal dolgozhassanak, ugyanakkor a személyes adatok is biztonságban legyenek. Papp Gergely elmondta, hogy amennyire bele lehet látni az Európai Bizottságnál készülő dokumentumokba, a döntéshozók hoztak egy elvi döntést, amely szerint az európai gazdálkodók képesek a digitalizációra, és el tudnak igazodni a mai világban.