agrarszektor.hu • 2020. június 16. 09:30
Az Alkotmánybíróság hétfőn hozta nyilvánosságra a múlt kedden hozott döntését, amiben kimondta, hogy alkotmánysértő az erdőtörvény több pontja. A testület döntése szerint fontosabb a nemzeti örökség megőrzése, mint az erdőgazdálkodók érdekei.
Az Alkotmánybíróság hétfőn hozta nyilvánosságra a múlt kedden hozott döntését, amiben kimondta, hogy alkotmánysértő az erdőtörvény több pontja. Ráadásul nem csak megsemmisítette ezeket a pontokat, hanem 68 oldalas indoklásában igen élesen bírálta a parlamenti kormánytöbbség által 2017-ben elfogadott módosítást. Ezzel az alapvető jogok biztosának adott igazat, aki a testülethez fordult, írta meg a HVG.
A bírálat lényege, hogy "az erdő használatával és hasznosításával összefüggésben a tulajdonosok (erdőgazdálkodók) gazdasági érdekei nem élvezhetnek prioritást az erdők, mint a nemzet közös örökségébe tartozó természeti erőforrások védelmével és jövő generációk számára történő megőrzésével szemben". Amikor a kormány (illetve a további módosításokat javasló Győrffy Balázs agrárkamarai elnök, egyúttal Fidesz-képviselő és társai) javaslatára ezzel ellentétesen változtatták meg a jogszabályt, a saját Nemzeti Erdőstratégiájukkal is szembe mentek.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2017-es állásfoglalásában a módosítást úgy összegezte, hogy annak eredményeként csökken a védelmi rendeltetésű erdők összterülete, tekintettel arra, hogy nem kaphatnak védett Natura 2000 rendeltetést azok az erdők, amelyeket kimondottan a bennük élő erdei madárfajok megőrzése érdekében jelöltek ki, és általában is szűkült a Natura 2000 rendeltetés fogalma. A szabályozás megváltozásából következően a Natura 2000 védelmi rendeltetésüket elveszítő erdőterületek rendeltetése kizárólag gazdasági rendeltetés lesz, melyet védelmi rendeltetés nem korlátoz. Ez pedig Alaptörvény-sértő visszalépés.
Az is elfogadhatatlan az alkotmánybírák szerint, hogy az önkormányzat csak akkor tehet bármit a védett erdővel, ha az erdőgazdasággal megállapodik. Enélkül be se jegyzik a védettséget, bejegyzés nélkül pedig nem lehet korlátozni a gazdálkodást. Ez azt jelenti, hogy a közösséget képviselő szervezetnek egy magánfél minden igényét el kell fogadnia, ami "a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvével is ellentétes".
Nagy István agrárminiszter az erdőgazdálkodók tulajdonának védelmével is érvelt, de az Alkotmánybíróság szerint nincs igaza. Ugyanis a Natura 2000 területek tulajdonosai számára minden évben rendelkezésre áll a vissza nem térítendő kompenzációs kifizetések rendszere, tehát "fel sem merülhet az erdőgazdálkodók számára további gazdálkodási jogosultságok biztosításának szükségessége". Külön kifogásolja az Alkotmánybíróság a korábban csak nagyon kivételesen engedélyezett tarvágás lehetőségének kiterjesztését.
Az Alaptörvényből nem vezethető le olyan kötelezettség, amely alapján az államnak lehetővé kellene tennie a gazdálkodási tevékenységet a tulajdonosok, illetőleg az erdőgazdálkodók számára olyan védett természeti területeken, melyek korábban kifejezetten ki voltak zárva a gazdasági tevékenység lehetőségéből, és erre az Országgyűlés semmilyen érdemi indokot nem adott.
A megsemmisített paragrafusok akkor veszítik érvényüket, amikor a határozat megjelenik a Magyar Közlönyben.