Takarék Agrár24 • 2020. július 25. 07:00
A termőföld a mezőgazdaság legértékesebb erőforrása, mely korlátos mennyiségben és minőségben áll rendelkezésünkre. A Takarékbank mezőgazdaságban tevékenykedő ügyfelei számos gyakorlatot követnek, hogy gazdálkodásuk minél eredményesebb legyen. Ugyanakkor egyre többet halljuk és olvassuk, hogy a talajélet és annak megtartása és fejlesztése nélkül, hovatovább figyelmen kívül hagyásával, a terméseredmények is valószínűleg csalódást fognak okozni már középtávon is.
Erről a témáról Czina György bekecsi agronómus gazdálkodóval beszélgetett a Takarékbank.
A szántást, vagy a forgatás nélküli talajművelést részesíted előnyben?
15 éve nincs eke a gazdaságomban és 20 éve csökkentett menetszámú, lazításra alapozott mulcshagyó, nedvesség megőrző talajművelésre törekszem.
Mikor döntöttél e művelési mód mellett és miért?
A kétezres évek elején a klímaváltozás jelei már jelentkeztek. Egymás után két katasztrofálisan aszályos évet is megéltünk, melyre a korábbi technológiákkal nem tudtunk jó válaszokat adni, szántóföldi hozamaink jelentősen ingadoztak, előfordult 50 %-os hozamkiesés is. A fentiek miatt az aktuális támogatási formákat és banki hiteleket igénybe véve jelentős gépfejlesztéseket végeztünk. Fontos beruházás volt a szalmaszecskázóval, a szárzúzó adapterekkel felszerelt arató cséplőgép beszerzése. Ezzel biztosítottá vált az egyenletes méretű és elterítettségű szármaradványokkal való szervesanyagpótlás. Nagy vonóerejű, ikerkerekekkel felszerelt traktorokat és kapcsolt munkaműveletek elvégzésére képes talajművelő és vetőgépeket szereztünk be. A talajművelő eszközeink képesek egymenetben a szármaradványok további aprítására, bekeverésére, a talaj megfelelő mélységű lazítására és lezárására. A vetőgépek mulcsaprítás, magágynyitás, egyenletes mélységtartású mag lehelyezés mellett képessé váltak a bevetett felszín lezárására. Az elvégzett technológiai váltás bizonyított.
Humusz anyagokban szegény, átlagosan 17 aranykoronás földjeink szerkezete, tápanyag szolgáltató képessége, morzsalékossága, pufferkapacitása, vízbefogadó és megőrző képessége javult, köszönhetően a technológiai és szemléletváltásunknak.
Milyen tanácsokkal látnád el azt, aki most állítaná át gazdaságát erre a művelési módra?
A talajra úgy tekintsünk, mint az élet forrására, egy élő anyagra, minden talajművelés beavatkozás a talaj négyfázisú élő rendszerébe. A talajművelés önmagában nem cél. A művelési beavatkozásoknak a talaj fizikai, kémiai, biológiai rendszerének optimális fenntartását kell szolgálnia. A forgatás túlzottan agresszív beavatkozás, hisz ami alul volt felülre kerül, ehhez a talaj élő rendszere nem tud alkalmazkodni évről évre. A szántás elmunkálása szerkezet romboló, több munkamenetet igénylő folyamat, ezt a forgatás elhagyásával elkerülhetjük. A bolygatatlan talaj képes az öngyógyulásra, fizikai, kémiai, biológiai megújulásra. Ezért van szerepe a kémiai totális gyomirtásnak és a takarónövények alkalmazásának. A szervesanyagpótlás - szerves trágyázás, mulcshagyás, takarónövények vetése - a talaj megújulási folyamatok alapját jelentik.
Számokban kifejezve mit jelent a gazdaság számára, hogy már nem szántotok?
A lazításra alapozott, mulcshagyó nedvesség és humuszanyag megőrző művelési rendszerünknek köszönhetően, terméshozamunk stabilizálódott, csökkent az aszály kitettségünk, üzemanyag és munkaidő ráfordításunk mintegy harminc-negyven százalékkal csökkent. Az országos átlagnál húsz százalékkal rosszabb minőségű termő területeken, az országos átlagot húsz-harminc százalékkal meghaladó termésátlagokat érünk el, tartósan jövedelmező gazdálkodás mellett.
Az interjút készítette: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum