A településrendezési tervek készítésével és zöldfelületek tervezésével foglalkozó, a tájépítész oktatásban is részt vevő szakember érdeklődésének középpontjába az alulhasznosított városi területek új életre keltése került. Elsősorban az egykori termelő funkciójú, a városok gazdasági erejét adó és egyben sokszor környezeti terheit is okozó ipari területek átalakulása, átalakítása foglalkoztatja. A szakma egyik időszerű kihívásának tartja azt, hogy hogyan lehet egészséges és élhető városi környezetet teremteni a városokon belül.

A legjelentősebb funkcióváltások a barnamezős területeken, Budapesten a Duna menti zónában figyelhetők meg. A Duna a zöldfelületi rendszer szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Adorján Anna az átalakuló Duna menti területeket kutatja. E területek egyesítik magukban a Belvároshoz közeli és vízparti elhelyezkedést, amellyel a jövőbeli ingatlanfejlesztések fő célpontjává válhatnak.

A téma időszerű, hiszen 2019-ben jogszabályban is rögzítésre került, hogy a települések kötelesek a barnamezős területeiket lehatárolni, a településfejlesztési szakmai anyagaikban kidolgozni, meghatározni e területek fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit. Budapest Városfejlesztési Koncepciója célul tűzte ki, hogy legalább a felére kell csökkenteni a nehezen megközelíthető Duna‐partok hosszát és létre kell jönnie egy rekreációs és ökológiai szolgáltatást nyújtó gyalogos-kerékpáros zöldinfrastruktúra tengelynek.

Adorján Anna munkája szerint a Duna menti volt ipari területek revitalizációjával rendkívül értékes zöldinfrastruktúra alakítható ki a város kondicionálásában és átszellőzésében is fontos szerepet játszó észak-déli tengely mentén, miközben e területek zöldfelületi értékeiket megőrizve megújulnak. A kutatás során az Északi Nagyfelszíni Vízműtelepet, a Népszigetet, az Óbudai Gázgyárat, az Óbudai sziget - a Hajógyár területét, a Csepel-öblöt, a Csepel-Műveket, a Furnér Műveket és a Háros-sziget - Hunyadi laktanyát érintő térségét vizsgálta. Ezek megújítása szükséges a Duna-part mentén tervezett lineáris zöldinfrastruktúra elem megteremtéséhez. Kontrollként a főváros átmeneti zónájában a pesti és budai oldalon, valamint a Csepel-szigeten fekvő, legalább tervi szinten funkciót váltott területeket vette figyelembe. Ezek közül megítélése szerint a Graphisoft park lehet útmutató a jövőbeli fejlesztésekhez.

A rekreációs területek esetében fontos gondoskodni széles körű használhatóságukról. A Nagyfelszíni Vízmű, a Népszigeti volt Darugyár (és a környező területek), valamint a Háros-szigeti Hunyadi laktanya és a Furnér művek területén kijelölhető új zöldterületek bővítenék a budapesti parkok kínálatát és kiegyensúlyoznák a Duna-parti közparkok eloszlását.

A volt ipari területek szerepet játszhatnak a jövőben a városi parkok láncolatában, hozzájárulva ezzel a városrészek és Budapest lakosságának magasabb szintű zöldterületi ellátottságához. Ráadásul a vizsgált területek rendelkeznek értékes növényállománnyal, amelyek megőrzendők. Adorján Anna fejlesztési javaslataiban megállapítja, hogy a gazdasági területek helyválasztásánál a 21. században a "zöld" szempontokat nagyobb súllyal kell figyelembe venni és törekedni kell a várospolitikában a befektetések irányítására.