Itt a jelentés: sokkoló számok láttak napvilágot az ipari mezőgazdaságról

Itt a jelentés: sokkoló számok láttak napvilágot az ipari mezőgazdaságról

agrarszektor.hu
Azt régóta lehet tudni, hogy az ipari mezőgazdaság felelős leginkább az erdőirtásokért, ám a nemzetközi nonprofit elemzőintézet, World Resources Institute (WRI) most még alaposabban megvizsgálta, hogy a mezőgazdasági ágazatokon belül mi hajtja legjobban az erdők pusztítását.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A WRI 2000 és 2015 között készült műholdképek alapján vizsgálta az erdők visszaszorítását, és a mezőgazdasági szektor térnyerését. Azt találták, hogy hétféle termék összesen két németországnyi, azaz 72 millió hektárnyi erdőpusztításért felelős. Az első helyen a szarvasmarhák tenyésztése áll, ami az összes regisztrált erdőirtás 16%-áért, több mint 45 millió hektárért felelős. Ez nagyjából egy Svédország-méretű területet jelent, írta meg a 444.hu a WRI és a Quartz információi alapján.

A második ok a pálmaolaj, emiatt 10,5 millió hektárnyi erdőt vágtak ki 2000 óta, míg a harmadik a szója, 7,9 millió hektárral. A hét legfelkapottabb árucikk felel az erdőirtások 57%-áért. A kutatásban kitértek arra is, hogy az erdők visszaszorítása egyes régiókat sokkal jobban érint, és a legtöbb erdőirtás főleg a trópusok környékén zajlott. Dél-Amerikában a marhatartás és a szója volt a legfőbb okozó, míg Afrikában és Ázsiában a pálmaolaj, illetve a kakaóbab. Különösen rossz a helyzet az Amazonas-medencében, amit az elmúlt évek rekord méretű erdőtüzei is mutattak.

A WRI elemzése szerint akadnak jó hírek is: a pálmaolaj és a szója miatt visszaszoruló erdők aránya csökken a kétezres évek végén lévő csúcs óta. Emögött az elemzés szerint az alacsonyabb felvásárlási árak, a szigorúbb helyi törvények és a vállalatokra nehezedő nyomás miatt véghez vitt változások állhatnak.

Ugyanakkor a Quartz-nak nyilatkozó környezetvédelmi elemző, Rachael Garrett szerint egyelőre kevéssé sikerült elérni eredményeket a brazil marhatartásban. Egyrészt mert a legeltetett marhákat könnyebb mozgatni, mint ha egy ültetett terményről lenne szó, ezért nehezebb is összekötni az illegális erdőirtást elkövetőket a cselekedetükkel. Másrészt a brazil marhák húsának mindössze 25%-át exportálják csak, ezért a nemzetközi nyomás sem érinti annyira érzékenyen a húsipart.

A Quartz cikke szerint a nemzetközi hangulat így is változóban van: nemrég 500 jelentősebb élelmiszeripari cég, kereskedők és feldolgozók álltak be egy kezdeményezés mögé, ami olyan tenyésztőket támogat, akik nem irtanak erdőt a tevékenységük során.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?