Termőföldeknél gyakran előfordul, hogy az ingatlan akár tucatnyi különböző személy osztatlan közös tulajdonában áll. Sőt, az sem ritka, hogy a tulajdonostársak némelyike (a tulajdoni lapról kinyerhető néhány adaton kívül) még a többi tulajdonos számára sem ismert vagy elérhető. Amellett, hogy ez nehézkessé teheti a mezőgazdasági hasznosítást, egy lehetséges zöldmezős beruházás fejlesztőjét is joggal riasztja el egy olyan tulajdoni lap, ahol már a tulajdonosok felsorolása is több oldalt vesz igénybe. A kiszemelt ingatlan tulajdoni viszonyainak átláthatatlansága és az ebből eredő fejlesztői kockázatok miatt már nem egy beruházás hiúsult meg vagy került át egy kevésbé optimális helyszínre - olvasható a Pro/Lawyer Consulting közleményében.

- magyarázza Bihari Levente.

Az igazi újdonságot azonban nem ez jelenti, hiszen a közös tulajdon eddig is megszüntethető volt a felek megegyezésével (bár erre eddig csak bírósági eljárás keretében volt lehetőség). A valódi fejlemény az, hogy az osztóprogram kiküszöböli a hosszadalmas, földmérő bevonásával történő területi osztozkodást. További lényeges előrelépés, hogy már a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többség akarata is elég lesz az egyezséghez, ráadásul mindenféle bírósági eljárás nélkül. Sőt, az elérhetetlen vagy azonosíthatatlan tulajdonostársak egyetértését automatikusan vélelmezni kell, vagyis az ő kimaradásuk sem lehet gátja a felosztásnak.

A jogszabály emellett lehetőséget ad arra is, hogy az egész ingatlant egy tulajdonostárs "kebelezze be": ha a felosztott ingatlanok nem érnék el az előírt minimum méreteket, akkor valamely tulajdonostárs a jogszabályban rendezett megtérítés ellenében (ha pedig több jelentkező is akad, a legmagasabb megajánlott összeg ellenében) magához válthatja a többi tulajdoni hányadot.

Az új szabályok speciális jogokat biztosítanak az államnak a földtulajdon-helyzetek rendezése érdekében. Egyrészt, ha a fentiek szerinti felosztással a tulajdonosok 2 éven át sikertelenül próbálkoznak, és a tulajdonosok száma kellően magas, akkor kezdeményezhető akár az is, hogy az állam sajátítsa ki a földet. Ilyenkor az állam döntése, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Másrészt az állam automatikusan és kötelező jelleggel tulajdonossá válik azoknál a termőföldeknél, ahol nem beazonosítható a tulajdonos személye (mert adatai hiányosak), illetve ahol a bejegyzett tulajdonos születési évétől kezdve 120 év már eltelt. A földhivatalok hivatalból ellenőrzik, hogy ilyen körülmény fennáll-e, és szükség esetén hirdetményt tesznek közzé. Ha az előírt idő (3 hónap, illetve 1 év) alatt a beazonosítás nem végezhető el, illetve a valódi tulajdonos nem jelentkezik, az érintett ingatlan az állam tulajdonába kerül. A későbbiekben felbukkanó tulajdonos az államtól a földet visszaválthatja, vagy ha az állam esetleg már túladott rajta, kártalanítást igényelhet.

Az új előírások végre képesek lehetnek megszüntetni a termőföldek kusza tulajdoni állapotát és megoldani az ismeretlen, elérhetetlen tulajdonosok problémáját. Egy tervezett zöldmezős fejlesztés esetében tehát már nem kell eleve reménytelennek elkönyvelni azokat az ingatlanokat, ahol a nagyszámú tulajdonos vagy egy azonosíthatatlan tulajdonostárs eddig megoldhatatlan akadályt jelentett. Másrészt az új szabályok várható következménye az állami földtulajdon arányának növekedése lesz.

- teszi fel a kérdést Bihari Levente.