Itt van minden, amit az osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról tudni kell

Az osztatlan közös földtulajdon "HUNGARIKUM" a maga nemében - mondta Andréka Tamás a Portfolio Agrár Klubon. Magyarországi sajátosság, ilyen formában más európai országban nem alakult ki. Nyugat Európában az agráröröklés évszázadok óta rendezett, a közép-európai országok pedig a "kárpótlást" nem így rendezték.

• a tulajdonosi szemlélet nem valósulhat meg, a földhasználat gátja,
• agrárgazdasági hátrány: nem tud beruházni, nem tudják banki hitel fedezeteként használni a
• területet,
• SAPS igénylés - átfedések, használat igazolása,
• az osztatlan közös rendszere nem illeszkedik az uniós jogi normákhoz (vö. MePARtematikus
• fedvények), nem jut hozzá uniós támogatásokhoz,
• a tulajdoni hányadát mindenki ismeri, de konkrétan a földrész mérete és helye nincs
• megjelölve.

Osztatlan közös tulajdon felszámolásának egyszerűsítése és gyorsítása

• Az ingatlanok jogi megosztására kerül sor.
• A megosztás kiterjed minden osztatlan közös tulajdonban álló földre, függetlenül attól, hogy az milyen jogcímen jött létre, valamint kiterjed minden művelési ágra, így az erdő művelési ágban nyilvántartott földekre is. 
• A megosztás a teljes ingatlanra kiterjed, a folyamat végén nem marad vissza osztatlan közös tulajdonú ingatlan (kivéve, ha egyes tulajdonostársak kifejezetten kezdeményezik, hogy az ő tulajdoni hányadaik továbbra is egyazon ingatlanban maradjanak).
• A megosztás egyezségen alapul, azonban megszűnik az egyezségnek a jelenlegi OKTM eljárásokban ismeretes két formája (részegyezség és teljes körű egyezség), helyettük az egyezség létrejöttéhez elegendő lesz a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többsége (50%+1). 
• 3. személyek (akik az eredeti, osztatlan közös tulajdonú földrészletben nem tulajdonostársak) a jogügyletbe nem léphetnek be. 10 
• A kisebbségbe kerülő tulajdonostársak védelme érdekében garanciális szabályok beépítése szükséges. Így jogszabályban rögzítendő, hogy egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás során a tulajdoni hányadánál kisebb ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezik. Rögzíteni kell továbbá azt is, hogy a kialakítandó új ingatlanoknak a rendeltetésszerű művelésre alkalmasnak kell lenniük.
• A tulajdonostársak bármelyike kezdeményezheti az egyezségi megállapodás létrehozását, mely ügyvédi ellenjegyzést igénylő dokumentum. 
• Az elhunyt/nem elérhető tulajdonostársak problémája NEM AKASZTJA MEG AZ ELJÁRÁST. 
• Az egyezségben az eredeti tulajdoni hányadoktól eltérő megosztás is szerepelhet (cserével vagy adásvétellel vegyes). 
• Az egyezség keretében rendelkeznek a tulajdonostársak az új ingatlanok megközelítését szolgáló utak kialakításáról, vagy szolgalmi jogról azon ingatlanok javára, amelyek nincsenek összekötve úttal. Főszabály szerint szolgalmi jog biztosítja az ingatlan megközelítését, de a felek döntése szerint önálló út is kialakítható.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének módjai

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére több mód is rendelkezésre áll: 

1. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan megosztásával. 

2. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján. 

3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján.

A megosztási eljárás

A megosztás célja főszabály szerint az, hogy minden tulajdonostárs a tulajdoni hányadával arányos értékű, önálló helyrajzi számon nyilvántartott és megközelíthető kizárólagos tulajdonú ingatlanhoz jusson. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére az ingatlan megosztásával akkor kerülhet sor, ha az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerül kialakításra. FONTOS: A koronavírus kapcsán elrendelt veszélyhelyzet következtében ezek az eljárások a járvány terjedésének megelőzése érdekében a veszélyhelyzet végéig nem indulhatnak meg, a földhivatalokhoz a megosztás érdekében kérelem nem nyújtható be. 

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel. Az ingatlanügyi hatóság a kérelem alapján az érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért tizenötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelemmel érintett földrészletenként kell megfizetni. A kérelemben - a cserével vegyes megosztás kivételével - csak egy földrészlet jelölhető meg. 

Mikor jelölhető meg több ingatlan egy kérelemben? Erre az esetre akkor kerülhet sor, ha a tulajdonostársak több - azonos település, vagy ugyanazon járáshoz tartozó és egymással szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - ingatlan megosztásában érintettek, és az egyezségben megállapodnak az egyes tulajdonostársak több ingatlanban fennálló tulajdoni hányadainak egy ingatlanként történő kijelölésében. Azaz a cél ebben az esetben kifejezetten az, hogy egységes birtoktestek jöjjenek létre. 

A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését követően az ingatlan tulajdoni lapján és térképi állományán az öröklés miatt bekövetkezett tulajdonváltozás és a kisajátítás kivételével más változtatás nem vezethető át. A tény feljegyzését követően benyújtott egyéb kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja megosztás tényének törléséig. A folyamatban lévő megosztás tényét az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli, ha a feljegyzést követő 90 napon belül nem kerül benyújtásra a megosztás átvezetése iránti kérelem. Ha a kérelmező a 90 nap leteltét megelőzően kezdeményezi a folyamatban lévő megosztás tényének törlését, az ingatlanügyi hatóság a törlő határozatban felhívja a figyelmet arra, hogy a törléstől számított 30 napon belül ugyanazon földrészletre ismételt tényfeljegyzési kérelem nem nyújtható be. Az ingatlanügyi hatóság a törléssel egyidejűleg gondoskodik az ügyazonosító érvénytelenítéséről, valamint megkeresi a működtető szervezetet az elektronikus tájékoztató levétele érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy a bejelentéssel nem indul hatósági eljárás a megosztást illetően, a hatóság, azaz a földhivatal nem vesz részt a folyamatban, az kizárólag a felek és az (általuk az egyezség ellenjegyzéséhez kötelezően igénybe veendő) ügyvéd, valamint az általuk esetlegesen segítőként igénybe vett szakértő személyek részvételével zajlik.

A tulajdonostársak értesítése

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját. Az értesítés mellőzhető az olyan tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése azért nem lehetséges, mert

a) személye bizonytalan, vagy

b) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.

Akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha közokirattal igazolt, hogy

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert

a) a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett "nem kereste" vagy "elköltözött", vagy

b) a címzett tulajdonostárs, a földhasználó vagy az erdőgazdálkodó a küldemény átvételét megtagadta.

Az egyezségi eljárás

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostársakat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni. A tulajdonostársak között létrejött egyezségben meg kell határozni a kiosztás során kialakított ingatlanokat és azok tulajdonosait. Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni azon tulajdonostárs esetében, aki számára az értesítés közlése nem lehetséges, valamint aki értesítettnek tekintendő, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed. Az egyezségnek meg kell felelni három fontos, törvényi szempontnak:

1. Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve ha az abban érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek.

2. Az egyezség eredményeként kialakítandó új ingatlanoknak a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmasnak kell lenniük.

3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik.

Az egyezségi döntés meghozatalában képviselő útján történő eljárás esetén - egymással közeli hozzátartozói viszonyban álló tulajdonostárs képviseltek kivételével - ugyanazon személy csak egy tulajdonostársat képviselhet. Az egyezségi döntés meghozatala során egyezségi tárgyalás formális megtartása nem szükséges, az egyezségi okiratot a tulajdonostársak külön-külön is aláírhatják. Ha az érintett tulajdonostársak kezdeményezik a közös tulajdonú földrészlet kialakítását, akkor az egyezségi döntés meghozatala során azzal ellentétes tartalmú döntés nem hozható.

Adásvétellel vegyes megosztás

Az eljárás lehetőséget biztosít mind az értékarányos, mind pedig a területi alapú megosztás elvégzésére, valamint a tulajdonostársak az eredeti tulajdoni hányaduktól eltérő megosztásban is megegyezhetnek, vagyis egyes tulajdonostársak a megosztással egyidejűleg további tulajdonrészt is szerezhetnek az ingatlanban osztatlan közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Az egyezség keretében tehát megállapodás születhet arról is, hogy valamely tulajdonostárs megszerezze egy vagy több tulajdonostárs tulajdonrészét, vagy annak bizonyos hányadát akkor is, ha egyebekben a megszerzendő tulajdoni hányad is elérné a területi minimumot és önálló ingatlanként kimérhető lenne. A megszerzendő ingatlanrészért ellentételezéséül a szerző tulajdonostárs köteles megállapodásuknak megfelelően kialkudott ellenértéket megfizetni. Fontos különbség, hogy - ellentétben a területi minimumot el nem érő tulajdonrészek megváltásával - ebben az esetben a tulajdonszerzésre csak a másik fél beleegyezése esetén van lehetőség.

Cserével vegyes megosztás

Az optimális birtokszerkezet kialakítását segíti továbbá, hogy a megosztásba a tulajdonosok több ingatlant is bevonhatnak - amennyiben ezt a tényfeljegyzésre irányuló kérelemben előzetesen már jelezték - annak érdekében, hogy az - ugyanazon település, vagy ugyanazon járáshoz tartozó és egymással szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - ingatlanokban fennálló tulajdoni illetőségeik egy tömbben kerüljenek kiosztásra. Ilyenkor az egyezségben megállapodhatnak arról is, hogy az egyes ingatlanokban fennálló tulajdonrészeik összevontan, egy ingatlanban kerüljenek kialakításra.

Az osztóprogram

Az osztóprogram a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv internetes oldaláról letölthető alkalmazás. Az osztóprogram segítségével elkészített térképvázlat és területkimutatás más ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem használható fel. Az osztóprogramot a kérelmező a saját személyre szóló kormányzati ügyfélkapu azonosító adataival és az ügyazonosítóval együtt tudja használni. Az ügyazonosítót az ingatlanügyi hatóság a kérelemben megadott ügyfélkapu azonosítóhoz és a kérelemben megjelölt földrészlethez, földrészletekhez rendeli. A megosztás kizárólag a kérelemmel érintett földrészletre, illetve földrészletekre terjedhet ki, az eljárásba más - a kérelemben nem szereplő - földrészlet semmilyen formában nem vonható be. A 90 nap elteltével az ügyazonosító automatikusan érvényét veszti.

Adateltérések

Az osztóprogram az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeképpen kialakítandó új ingatlanok adatainak meghatározásakor a megosztás alapjául szolgáló ingatlannak a térképvázlat elkészítésekor hatályos ingatlan-nyilvántartási adatait veszi alapul. Ettől - az út kialakítása kivételével - a felek nem térhetnek el. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem terjed ki az ingatlan és annak alrészletei határvonalának természetbeni felmérésére, valamint a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítására. A felmérési, térképezési és területszámítási hibából, valamint a művelési ág tényállapotoktól történő eltéréséből eredő következményeket a tulajdonosok viselik.

Térképvázlat, területkimutatás

Az osztóprogram állítja elő a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére felhasználható műszaki dokumentációt mind digitális, mind pedig nyomtatható formában. Az osztóprogram által létrehozott térképvázlat és területkimutatás az egyezségi okirat elválaszthatatlan mellékletét képezi. E térképvázlat kizárólag az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során használható fel. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során kizárólag az osztóprogram által létrehozott térképvázlat használható fel. A térképvázlat tartalmazza a megosztás előtti és a megosztás utáni állapotot.

A birtokelaprózódás megakadályozása

A birtokelaprózódás megakadályozása érdekében területi minimum kerül megállapításra, amelynél kisebb térmértékű földrészlet nem alakítható ki a megosztás során:

• szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2,
• szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10.000 m2 (1 hektár),
• zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig 1500 m2.

Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó. Az erdő művelési ágra vonatkozó területi minimumot kell alkalmazni az olyan ingatlanra is, amely az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként van nyilvántartva és amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőtörvénynek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni:

• a megosztás során egy hektárnál kisebb, átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy rendeltetésszerű erdőgazdálkodásra alkalmatlan új földrészlet vagy alrészlet nem alakítható ki, és
• a használati megosztással érintett erdő csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg.

A művelési ág és a terület erdőtörvény szerinti besorolásának eltérése esetén, illetve a vegyes hasznosítású ingatlanok esetében erre különösen figyelemmel kell lenni. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy az általános szabályozás szerinti 3000 négyzetméteres határértéket az erdőre vonatkozó speciális rendelkezések felülírják, illetve a vegyes hasznosítású ingatlanon belül más határérték vonatkozik az erdő művelési ágú és az egyéb művelési ágú új alrészletek kialakítására.

Bekebelezés

Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan - sem önállóan, sem mással közösen, sem hozzávásárlással vagy cserével - nem éri el a területi minimumot, az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (bekebelezés). Ebben az esetben a megosztás eredményeként a másik tulajdonostárs részére az ingatlant a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada és a bekebelezett tulajdoni hányad együttes mértékének megfelelően kell kialakítani. Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, akkor a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadot az a tulajdonostárs kebelezheti be, aki a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja. Ha egyetlen tulajdonostárs sem kívánja bekebelezni az adott tulajdoni hányadot, akkor arra a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles.

A területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs részére a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az ingatlan - az NFK honlapján közzétett értékbecslési ajánlatban megállapított - értékének megfelelő összeget kell megfizetnie. Ha a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs vagy a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostárs abban az esetben viseli, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Az ellenérték megfizetését az egyezségi döntésben részt nem vevő tulajdonostárs részére bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni. Amennyiben a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, abban az esetben azt az állam földvásárlásra felhasználhatja.

Hogyan lehet fenntartani a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadokat?

• Egyrészt lehetőség van arra, hogy ha egy tulajdonostárs tulajdoni hányada alapján nem érné el a területi minimum szerinti mértéket, akkor összeállva egy másik tulajdonostárssal vagy többekkel együttesen érjék el a területi minimum szerinti nagyságot. Ebben az esetben az így összeállt tulajdonostársak osztatlan közös tulajdoni formában, együttesen fogják megkapni a területi minimumot ezáltal már elérő földterületüket.
• Másrészt lehetőség van arra, hogy az egyik tulajdonostárs egy másik tulajdonostárstól vásároljon tulajdoni hányadot annak érdekében, hogy azzal együtt már elérje a területi minimum mértékét.
• Harmadrészt lehetőség van arra, hogy ha az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számítva többséget is tudnak képviselni, akkor leszavazzák a megosztást, aminek következményeként az ingatlan változatlan formában marad osztatlan közös tulajdonban.

Jogok és tények bejegyzése

A tulajdonostársak az egyezség keretében kötelesek rendelkezni a megosztásra kerülő ingatlant érintő jogoknak és tényeknek a megosztás eredményeként létrejövő új ingatlanokra történő átjegyzéséről, valamint a tulajdonostársak valamelyikének tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgyak tulajdonba adásáról és értékének megtérítéséről vagy további használatuk feltételeinek a meghatározásáról. Ennek teljesítéséhez a tulajdonostársak adatszolgáltatás keretében kérhetik az ingatlanügyi hatóságtól a megosztandó ingatlan tulajdoni lapján szereplő jogok bejegyzésének, illetve tények feljegyzésének alapjául szolgáló vázrajzok kiadását. Az ingatlanügyi hatóság az adatszolgáltatásnak a megkereséstől számított 15 napon belül köteles eleget tenni. Ha az ingatlanügyi hatóságnál nem állnak rendelkezésre a jogok, tények feljegyzésével kapcsolatos adatok, úgy azokat a tulajdonos a jog, illetve tény jogosultjától, illetve a feladatköre által érintett hatóságtól köteles beszerezni. A jogok és tények tervezett átjegyzését a térképvázlaton és a területkimutatáson fel kell tüntetni és azt jóváhagyás céljából meg kell küldeni valamennyi bejegyzett jog vagy tény jogosultja számára.

Ha a bejegyzett jog vagy tény valamely hatóság döntésén alapul vagy jogszabály alapján valamely hatóság megkeresése alapján került az ingatlannyilvántartásban feltüntetésre, a térképvázlatot és területkimutatást jóváhagyás céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint meg kell küldeni az érintett hatóság számára. A jogosult, illetve a hatóság az állásfoglalását a megkereséstől számított 15 napon belül köteles megadni. Ha a jogosult, illetve a hatóság a térképvázlatban és területkimutatásban foglaltakkal nem ért egyet, úgy köteles azt megindokolni, valamint egyidejűleg köteles a tulajdonosok számára adatot szolgáltatni a térképvázlat és területkimutatás megfelelő elkészítéséhez. A határidő elmulasztása, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség nemteljesítése esetén a jogosult, illetve a hatóság hozzájárulását a megküldött térképvázlat és területkimutatás szerinti megosztáshoz, illetve a szolgalmi jog létesítéséhez megadottnak kell tekinteni. Ha a földrészlet egészére, vagy annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére vonatkozó jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés található, erről az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást kell készíteni, ami a jogok és tények változásának továbbjegyzését biztosítja.

Az osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján történő megszüntetése

Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, a megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba. Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését. Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, úgy arra elsősorban az ingatlant a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, több azonos mértékű használó esetén az ingatlanban a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, valamint ennek egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult. A törvény megállapít egy sorrendet arra az esetre, ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre:

1. a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs (alátámasztva azt a birtokpolitikai célkitűzést is, hogy a föld tulajdonát elsősorban az azt használó személy szerezhesse meg)

2. legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs,

3. a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs. 

A tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostársnak az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat a bekebelezési szándékáról írásban, igazolt módon értesítenie kell. A földrészlet egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétele - az állami tulajdonból kikerülő ingatlanrészen fennállott vagyonkezelői jog kivételével - nem szünteti meg a közös tulajdonban álló földrészletre létrejött, és a bekebelezéskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot. Ha a közös tulajdonban álló földrészlet részben vagy egészben a tulajdonostársak személyétől eltérő harmadik személy használatában áll, a bekebelező tulajdonostárs a tulajdonos személyében bekövetkezett változásról köteles értesíteni a földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használót.

Tulajdonszerzési szabályok

Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki

a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;

b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy

c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.

Földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni. Tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható. A tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során a bejegyzési engedélyt megadottnak kell tekinteni azon tulajdonosok tekintetében, akik a döntésben nem vettek részt, továbbá akik tulajdonrésze bekebelezésre kerül. Ha az ingatlanon sírhely található és az ingatlanban az állam tulajdoni hányaddal rendelkezik, akkor a megosztás során - az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló jelzése alapján - az állam tulajdonába kerülő ingatlant úgy kell kialakítani, hogy a sírhely szerinti terület az állam tulajdonába kerüljön. Ebben az esetben a területi minimumra és a bekebelezésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának az állammal szemben nincs helye. Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő ingatlan, a sírhellyel érintett ingatlant az állam tulajdonába kell adni. A sírhely elhelyezkedésére vonatkozó adatokat a Nemzeti Földügyi Központ biztosítja az osztóprogram számára, amelyet a megosztás során figyelembe kell venni. A tulajdonostársak az osztatlan közös tulajdon e törvény szerinti megszüntetéséből eredő jogvitájuk esetén a bírósághoz fordulhatnak.

Kisajátítás

Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha

a) az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és

b) az ingatlan tulajdonosainak száma

ba) a 100 főt meghaladja, vagy

bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról.