Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A NAK most elkészült "A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről" című kiadványának célja az osztatlan közös tulajdon új megszüntetési lehetőségeinek ismertetése. A dokumentum átfogó tájékoztatást nyújt az érintettek számára a választható eljárásokról, illetve teendőkről, külön fejezetet szentelve az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezésére irányuló eljárásnak, illetve az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdéseknek. A kiadvány ingyenesen letölthető erről a linkről.
Az osztatlan közös tulajdoni szerkezet jelentős adminisztratív terhet ró az érintettekre, akadályozza a versenyképes méretű gazdaságok kialakulását, bizonytalanná teszi a fejlesztéseket és a fejlesztési források bevonását. Az agrárgazdaság további fejlődéséhez elengedhetetlen az ilyen - sok esetben átláthatatlan - tulajdonviszonyú területek helyzetének mihamarabbi rendezése.
Magyarországon 2019. év végén mintegy 1 millió 60 ezer földnek minősülő földrészlet állt osztatlan közös tulajdonban, az érintett tulajdonosok száma megközelítőleg 3,5 millió. Jellemző, hogy a tulajdoni hányadát minden tulajdonostárs ismeri, azonban a földrészlet méretére és konkrét helyére vonatkozóan sok esetben nem rendelkeznek információval. A fennálló nehézségek eloszlatása érdekében az új szabályozás számos előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítását. Így az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak olyan rendezése történhet meg, mely által a magyar földművesek javára gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek alakulnak ki. Ennek révén optimális méretű és átlátható használati valamint tulajdoni viszonyokkal rendelkező nemzeti birtokstruktúra jöhet létre.