agrarszektor.hu • 2021. május 26. 12:15
A sík mezőktől vagy kertektől eltérően a mérsékelt éghajlatú erdőkben hét réteg van: magas fák, alacsonyabb fák, cserjék, évelők, talajtakaró rétegek, gumósok és kúszónövények. Az erdőgazdálkodás árt az erdőnek, mert ahelyett, hogy segítségül hívnánk a természetet, szembe megyünk vele. Nagy divatjukat élik az erdőkertek és a permakulturális kertek, nem véletlenül, hiszen a hagyományos mezőgazdasági termelés sem tesz jót a természettel, és a klímaváltozás okozta, megújult körülményeket és tényezőket sem tudja elég gyorsan lekövetni.
Az erdőkerteket úgy tervezik meg, hogy utánozzák a természetes ökoszisztémákat, szemben például az agráriumban eddig bevett szokásnál, a mezők ugyanis monokultúrákban népesítenek be hatalmas területeket, ami a természetben egyáltalán nem szokványos, és nem is létezik ilyen a mezőgazdaságon kívül. Az erdősített vagy félig erdősített rendszerek azok, amelyek az ökoszisztémának megfelelően működnek, mentesek az emberi beavatkozásoktól - írja a HelloVidék.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Minden kert erőteljesen próbál erdővé nőni, csak a fűnyíró és a metszőolló akadályozza meg a hatalomátvételben - ezt pedig Bozsits József, a Vidéken jó! alapítvány elnöke is megerősítette:
Az erdőkert fogalma már hazánkban is egyre ismertebb, és az így kialakított kertek egyre népszerűbbek. Ennek pedig több oka is van: az újdonság varázsa, illetve az, hogy bizonyos értelemben sokkal könnyebb dolga van annak a kertésznek, aki nem a természet ellen, hanem azzal együtt dolgozik. Hiszen, ha belegondolunk, így ki tudják használni a biológiai sokféleségből, a sűrűn együtt élő növények miatt kialakuló mikroklímát, ellentétben a monokultúrás, sok vegyszerezést igénylő mezőgazdasággal vagy kertműveléssel ellentétben. Mindezek mellett gyönyörű környezetben, vegyszermentes élelmiszerhez is juthat egy permakultúrás, akár erdőkertet is kialakító kertész.
A klímaváltozás az egész világot komolyan sújtó probléma, ami hazánkban sem kedvez a megszokott agrárgazdálkodásnak a rengeteg esőzés, a tavaszi fagyok és egyéb időjárási szélsőségek miatt. A sík mezőktől vagy kertektől eltérően a mérsékelt éghajlatú erdőkben hét réteg van: magas fák, alacsonyabb fák, cserjék, évelők, talajtakaró rétegek, gumósok és kúszónövények. Ezeket a természetes adottságokat kihasználva lehet bőven termő erdőkerteket létrehozni, melyek egyfajta öko- és biogazdálkodásként is működnek. Továbbá olcsóbb, gazdaságosabb a termelés bennük, mivel a vegyszerek árát is megspóroljuk, a növényvédő szerekre és a műtrágyázásra sincs szükség, ezket a feladatokat a jól kialakított növénytársítások elvégzik helyettünk. A kert pedig néhány év alatt beérik, és tavasztól őszig friss, egészséges zöldség és gyümölcs kerülhet az asztalra.
Az erdőkert kulcsfontosságú lehet
Az erdőkert alapja a fa, pontosabban a magasra növő gyümölcsfák - ezek képezik a lombkoronaszintet. A kisebb gyümölcsfák adják az alsóbb régiót, majd a cserjék következnek, mint például a málna. Ezután a lágyszárúak, évelő zöldségek és gyógynövények, talajtakaróként pedig elterülő, ehető termésű növényeket kell alkalmazni, utána jönnek a gyökérzöldségek és a gombák. Egy ilyen formán felépített, többrétegű rendszer esetében, bármilyen is az időjárás, a legtöbb növénynek jó a hozama. Az persze előfordulhat, hogy néhánynak gyengébb lesz a termése, míg más növényeké gazdagabb, de így kiegyenlítődik a termelés, hiszen kellően rugalmasan tud alkalmazkodni az időjárási tényezőkhöz. Az is nyomós indok az ilyen fajta kertgazdálkodás mellett, hogy mindössze havi néhány órás törődést igényel, mert szinte teljesen önfenntartó.
Hol tudjuk kialakítani?
Erdőkerteket főleg már meglévő erdőkben vagy erdőszéleken tudunk gyorsan kialakítani, mivel egy fa növekedéséhez idő kell. A nagyobb kertekben a rendszer úgy néz ki, hogy vannak a magasabb erdei fák, ezek mellé telepítjük az alacsonyabb szintekre a gyümölcsfákat, azt követik a cserjék, bokrok, végül a talajszinten a haszonnövények. Az egyik cél a megfelelő árnyékolás, hogy a magasabb fák védjék az időjárás viszontagságaitól a többi növényt, akár a hőségtől, hisz a nap kiégeti a növényeket, vagy a kiszáradástól, akár a túl erős széltől. Az erdőkertben speciális védőszerepet töltenek be a növények, a természetes és a kultúrnövények szimbiózisban élnek egymás mellett a sajátos mikroklímájukban, és szépen burjánzanak is, ami a hiedelemmel ellentétben nem terméscsökkentő, hanem termésnövelő hatással bír.
- mondta Porkoláb Antal, kertész.
Arra is nagyon kell figyelni, hogy legyenek nitrogénmegkötő növények az erdőkertekben. Ezek lehetnek fák: júdásfa vagy fehér akác, virágzó növények: csillagfürt vagy szagos bükköny, talajtakarók: here vagy bükköny, vagy ehető termésű bokrok: somtermésű ezüstfa. Viszont, ha jól választottuk meg a növényeket, a későbbiekben csak a szüreteléssel lesz gondunk. Az erdőknek fontos klímakiegyenlítő szerepe van, ezért kellene, hogy az erdőgazdálkodás ne csak a fakitermelésről és fatermesztésről szóljon, hisz az erdő flórája és faunája rendkívül összetett, és a maga ősi formájában működik a legjobban, amikor is nem nagyon piszkál hozzá az ember.