Kész, vége? Teljesen eltűnhet az az ősz, amit eddig ismertünk?

MTI2021. szeptember 11. 11:00

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Bár a meleg ősznek könnyű örülni - tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása - olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében. A szakember megállapította, hogy a felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat.

Mint Kis Anna írta, a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.
A cikk szerint az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban.

Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot

- hívja fel a figyelmet Kis Anna.

A meteorológus hozzátette, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik, hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra - összegezte Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kártevők, fagy, emelkedés, meteorológia, hőmérséklet, felmelegedés, szél, meleg, ősz, kutató, talajnedvesség, átlaghőmérséklet, kórokozók, vegetációs-időszak, meteorológus, levélhullás,