agrarszektor.hu • 2021. október 16. 15:30
Tudjuk, hogy szükséges, látjuk, hogy megéri, mégis hosszú út áll még előttünk, amíg a fenntartható fejlődési gyakorlatok a mindennapjaink részévé válnak. A Bayer bemutatja a fenntarthatóságot környezeti, társadalmi és gazdasági összefüggéseiben vizsgáló "Bayer Barometer" közvélemény-kutatás eredményeit. A kutatást a Bayer megbízásából a Kantar kutatóintézet végezte.
A válaszadók túlnyomó többsége (86%) hallotta már a kifejezést, és csaknem 80%-a bevallottan érdeklődik a fenntarthatóság témaköre iránt. A következők motiválnak minket arra, hogy napi szinten a fenntarthatóság elveivel összhangban cselekedjünk:
- törődés a természettel (63%)
- a gyermekek jövője (45%)
- világnézet (34%)
A nők nagyobb valószínűséggel tesznek a fenntartható fejlődésért: úgy vélik, hogy a világnak nagy szüksége van a fenntarthatóság elveire, és egyéni szinten is számos előnyét látják ezeknek. Abban szintén elég nagy az egyetértés (a válaszadók 58%-a véli úgy), hogy az innováció elősegíti a fenntartható fejlődést. Az egyéni szinten megtett leggyakoribb tevékenységek közé az alábbiak tartoztak:
- szelektív hulladékgyűjtés (66%)
- az élelmiszerpazarlás elkerülése (64%)
- energiatakarékosság (58%)
- szezonális termékek vásárlása (55%)
- víztakarékosság (53%)
Az 56 évnél idősebbek körében ezek a tevékenységek egyértelműen gyakoribbak. Dr. Izabella Anuszewska, a Kantar kutatóintézet szociológusa szerint az eredmények magyarázata bizonyos mértékig abban rejlik, hogy kitolódik az az időszak, ameddig a fiatalok (a 18-35 éves korosztály) még a szülői házban laknak, ezért kisebb valószínűséggel döntenek egyénileg az ilyen tevékenységekről.
Teljesen más a helyzet a mások javát szolgáló tevékenységekkel, mint például a jótékonysági kezdeményezésekben való részvétel, a közösségi médiában való aktivitás és a civil szervezetek anyagi támogatása. Noha ezek, a többi tevékenységhez képest viszonylag kevésbé jellemzők, e téren egyértelmű a fiatalabb generáció az aktívabb.
A járványhelyzetben - talán mert több időt töltöttünk a négy fal között - felerősödtek a fenntarthatóságra irányuló törekvések. A válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy gyakrabban tesznek a környezet védelméért (szelektív hulladékgyűjtés/újrahasznosítás, víztakarékosság), valamint vásárlási és étkezési szokásaik megváltoztatásáért (kevesebb vásárlás, élelmiszerpazarlás elkerülése).
Kinek a feladata?
A jelentés alapján a válasz egyszerű: mindenkié. A válaszadók a helyi és állami hatóságokat, a civil szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket egyaránt cselekvésre hívják fel. Ám ami még fontosabb, ezek mellett az összes állampolgárt is megemlítik.
Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindenkinek - méghozzá egyénileg, és minden olyan területen, ahol változást lehet elérni - tennie kell azért, hogy környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbb világ épüljön. A Bayer célja az, hogy 2050-re az értéklánc teljes hosszában az üvegházhatású gázkibocsátásukat nullára csökkentse. A vállalat egyre inkább a klímasemleges technológiákat részesíti előnyben, ilyen például a geotermikus energia alkalmazása. Célkitűzéseik közé tartozik továbbá az is, hogy a felhasznált áram 100%-ban fenntartható forrásból származzon - ismertette a szakember.
A vállalatok többet is tehetnek
A jelentés rávilágít arra is, hogy a vállalatoknak óriási terük van a cselekvésre. A szelektív hulladékgyűjtést a válaszadók 44%-a említette, ez áll az első helyen. Egyéb környezetbarát intézkedésekre, mint amilyen az elektronikus hulladék (például az elemek) gyűjtése, a víz- és elektromosenergia-fogyasztás és a felhasznált papír mennyiségének csökkentése, valamint a környezetbarát higiéniai termékek használata, kevesebb vállalat kerített sort.
Magyarország és a régió többi országa
Magyarországon kívül a "Bayer Barometer" felmérést a térség több országában, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is elvégezték. A válaszadók között érdekes különbségek mutatkoznak az eredmények tekintetében. A közép-kelet-európai országok között Magyarországon a legmagasabb a fenntartható fejlődés témakörének ismertsége (86%). A magyarokat érdekli leginkább a fenntartható fejlődés (78%). Magyarországon (és Szlovákiában) a legnagyobb a "fenntartható mezőgazdaság", mint kifejezés ismertsége (71%). A magyarokat (és a lengyeleket) érdekli leginkább, honnan kerül az étel az asztalukra. Kik tesznek igazán a fenntartható fejlődésért? Ebben mind a négy ország válaszadói egyetértenek: a nők.