Itt van minden, amit a közös tulajdonban álló földek használatáról tudni kell

agrarszektor.hu2022. február 7. 08:30

Számtalan olyan földdel találkozhatunk, melynek tulajdonosa/tulajdonosai már elhunytak. A földhasználatban azonban gyakran problémát okozhat az, ha esetleg a tulajdonostárs elhuny, hiszen viszonylag kevesen tudnak azokról a jogi lehetőségekről, amelyek keretei között például az ilyen területek is haszonbérbe adhatók. A gond az, hogy a hagyatéki eljárásban nem lett rendezve ezen földek tulajdonjoga, mivel elképzelhető, hogy még maguk az örökösök sem tudnak ezekről a területekről. Ezért a tulajdoni lapon az elhunyt tulajdonostárs neve szerepel továbbra is.

A másik oldalról azt is tudjuk, hogy a föld eladásához vagy bérbe adásához főszabály szerint az összes tulajdonos beleegyezése szükséges, így nem csoda, hogy ezek a területek gyakran elhanyagoltan, műveletlenül állnak a határban. Az ilyen helyzetekre jelenthet megoldást az a speciális jogi lehetőség, mellyel - a megfelelő törvényi garanciák betartása mellett - jogszerűen használatba lehet venni ezeket a területeket. De mit is jelent ez pontosan? A legfontosabb azzal kezdeni, hogy ez az eljárás csak a közös tulajdonban álló földek esetében alkalmazható - írja az Agrokép. Ezzel az eljárással nem csak az elhunyt személyek földjeit lehet használatba venni, de a passzív tulajdonostársak területét is hasznosítani lehet. 

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Az eljárást külső személy is elindíthatja, nem csak a tulajdontárs. Ha a tulajdonos viszont nem reagál az ajánlatra, és meghatározott határidőn belül nem us válaszol a megkeresésére, akkor az ő aláírása nélkül is létrejön a haszonbérleti szerződés a felek között. Hogyan indítható meg az eljárás? A földhasználat ilyen módon történő rendezésére igen komoly törvényi garanciák vonatkoznak. 

Az eljárás azzal kezdődik, hogy a haszonbérleti ajánlatot valamennyi bejegyzett tulajdonostársnak meg kell küldeni, igazoltan, tértivevényes levéllel, a tulajdoni lapon szereplő címükre. Rögtön fel is merülhet a kérdés: vajon minden esetben kötelező az összes tulajdonostárs részére megküldeni a levelet, vagy vannak olyan helyzetek, amikor elegendő csak az elhunyt tulajdonosokhoz eljuttatni az ajánlatot? Van egy kivétel ugyanis a fenti szabály alól, mégpedig akkor, ha a tulajdonostársak között használati megosztás van érvényben, így ilyenkor elegendő csak annak a tulajdonostársnak megküldeni az ajánlatot, akinek a területét bérbe kívánjuk venni  

- írja a lap.

Az ajánlatnak ezeket kell tartalmaznia

  • Az ajánlat kötelező elemeit a 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 72. § (3) bekezdése tételesen is felsorolja. 
  • a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, címét, ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,
  • b) a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),
  • c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,
  • d) a megkötendő földhasználati szerződés típusát,
  • e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését (de hangsúlyozom, hogy ingyenes földhasználatra csak közeli hozzátartozók között kerülhet sor!)
  • f) a használat tervezett időtartamát,
  • g) az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 60 napnál, és
  • h) olyan egyéb körülményeket, információkat, amelyek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a föld hasznosításának módja szempontjából lényegesek.

Fontos tehát, hogy az ajánlat minden egyes fenti elemet tartalmaznia kell. Amennyiben bármelyik is hiányzik az értesítésből, úgy az ajánlat semmisnek minősül!

Hogyan zárul az eljárás?

Kétféle kifutása lehet az eljárásnak: az egyik, hogy a tulajdonostárs válaszol (amennyiben igenlő választ küld vissza, a helyzet egyértelmű; míg nemleges válasz visszaküldése esetén a szerződés nem jön létre). Abban az esetben viszont, ha a tulajdonostárs 60 napon belül nem válaszol, akkor részéről az ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni, tehát az ő aláírása nélkül is létrejöhet a szerződés. Fontos, hogy amennyiben bármelyik tulajdonostárs nemleges választ küld vissza, a szerződés létrejöttére nincs lehetőség - nem csak az ő részére, hanem a többi rész tekintetében sem. Nemleges válasz hiányában sincs még vége az eljárásnak, hiszen a szerződést meg kell küldeni a földhivatalnak jóváhagyásra, sőt ezután még kifüggesztésre is sor kerül, az erre jogosultak pedig élhetnek az előhaszonbérleti jogukkal. Érdemes megjegyezni, hogy amennyiben tulajdonostárs vagyok, úgy a használat történhet többlethasználati megállapodás alapján is, melynél viszont már nincs szükség kifüggesztésre és a nem érintett tulajdonostársak jóváhagyására sem. 

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
mezőgazdaság, földhasználat, eljárás, jogszabály, magyarország, földtulajdon, szerződés, szerződések, öröklés, földtulajdonos, információ, figyelemfelhívás, fontosság, örökség, tulajdon,