JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A legnagyobb problémát úgy okozhatja, ha a zajló jég valamilyen fizikai akadály, például éles kanyarulat hatására összetorlódik, torlaszt képez. Ez természetes duzzasztó gátként működve felduzzasztja a torlasz feletti folyószakaszt, árvízveszélyt okozva ezzel. Ennek megfelelően a Dunán, egészen a 2013-as nagy árvízig a jeges árvizek szintjei jelentették a rekordokat, és ez a Budapest alatti szakaszon máig is így van. Ezen felül a jég kárt okozhat minden olyan létesítményben, ami a mederben van, mint a mólók, hajóút kitűzési jelek, hidak és más műtárgyak. A jégtörőket kivéve a hajók döntő többsége nem tud jéggel borított vízen közlekedni, ezért a jég változásainak előrejelzése, felmérése hajózási szempontból is kiemelten fontos. Jég kialakulásának veszélye esetén az úszólétesítményeket, hajókat menedékhelyre, jellemzően kikötőbe lehet vinni, vagy ki lehet emelni őket a vízből, megóvva a károktól.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!
Brutális vihar pusztított a magyar földeken: így tarolt le mindent a pokoli szél
A klímaváltozás régiónkban legnagyobb valószínűséggel a hőmérséklet emelkedését hozza magával, de a szélsőséges időjárási eseményekre is fel kell készülni. Nem túl gyakran, de rövid és extrém hideg periódusokra is számíthatunk. Ezen események monitoringjára nem lenne kifizetődő egy drága, állandó megfigyelőállomás-hálózat kialakítása (ami egyébként is csak diszkrét pontokban ad információt), a hagyományos emberi megfigyelés pedig szinte lehetetlen a legtöbb folyószakaszon. A földmegfigyelés azonban ebben az esetben is hatékony megoldásnak bizonyulhat, hiszen változatos technológiákat alkalmazva gyűjt adatokat a Föld felszínéről. Különösen igaz ez a műholdfelvételek esetében, amelyek segítségével nagy területekről, nagy térbeli és időbeli részletességgel gyűjthetők információk.
Most már biztos: csak így élhetik túl a magyar erdők a klímaváltozást
- vázolta fel a vizsgálatok hátterét Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa, a kutatás vezetője.
- tette hozzá Dr. Tobak Zalán, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa, aki szintén részt vesz a kutatásban.
Űrtechnológia a mezőgazdaságban: komoly lépésre szánta el magát a NASA
A műholdak átlagosan 2-3 naponta térképezik fel a Föld felszínét, így hazánkat is. A jéggel borított felszínről erősebb a visszavert jel, mint a be nem fagyott vízről, így pár előfeldolgozási lépést, zajszűrést követően a jég és vízfelületek egymástól elkülöníthetők a képeken. Ezután 100 méteres folyószakaszokra összegezve térképezik a jégborítás arányát. Ezek a térképek segítik az adott folyószakasz kezelőit a döntéshozásban, kijelölve a problémás részeket. A jégborítás fokozódása előre jelzi a torlaszok kialakulását az ismert kritikus pontokon. Ezeken a helyeken az OVF további megfigyeléseket végezhet, vagy például jégtörő hajókat vethet be a jégtorlaszok felszámolása érdekében. A jégmegfigyelés nemzetközi vonatkozásai is kiemelten fontosak, mivel a zajló jég nem áll meg a határon. Magyarország - nemzetközi megállapodás alapján - a Dunán képes akár Belgrádig ellátni a jégtörési feladatokat.
Szerbia jelenleg nem rendelkezik megfelelő jégtörő flottával. A hajók csak akkor hagyhatják el az országot, ha már itthon nem fenyeget a jég levonulásából származó veszély. A kialakult helyzet gyors értékelését is segítheti az SZTE módszere. A 2017-ben a Duna jég-monitoringjára létrehozott algoritmust és munkafolyamatot rendszeresen fejlesztik. Most például a Tiszán is elvégezték a számításokat, illetve a radarfelvételek mellett nagyfelbontású multispektrális műholdképeket is bevonnak a feldolgozásba. Bár ezek a felhős részeken nem használhatók, a látható és közeli infravörös tartományok információtartalma tovább pontosíthatja a jégborítás lehatárolását. A projekt megvalósításába az SZTE hallgatóit is bevonták, ők készítették el például a folyó pontos térképét, ami elengedhetetlen volt a jégborítási arányok számításához.
Mindent látó növényfigyelőt fejlesztettek a hollandok: ez sokat segíthet a gazdáknak
A tanszéken mindig törekednek arra, hogy hallgatókkal közösen végezzék kutatási feladataikat, így kínálva számukra lehetőséget a valós problémák megoldására. Bár a jelenlegi jégzajlásnak az időjárás enyhülésével úgy tűnik vége, a most nyert adatok és tapasztalatok alapján is kijelölhetők azok a szakaszok, ahol a Tisza mentén könnyebben összetorlódhat a jég, illetve vizsgálható, hogy a hőmérséklet csökkenését milyen ütemben követi a folyó felszínének befagyása. A kutatási eredmények felhasználásával és a monitoring folytatásával modelleket lehet felépíteni, amelyeket aztán fel lehet használni a jégkár elleni küzdelemben.
