A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Juhász Anikó, mint mondta, a 2022-es év a mezőgazdaság számára olyannyira rendkívüli, hogy amióta adatokat gyűjtenek a klimatikus viszonyokról, aszályról, fagyról, termésátlagról, soha nem volt tapasztalható még csak hasonló negatív állapot sem. Korábban is voltak aszályos időszakok, rendkívülinek tekinthető időjárási jelenségek. Azonban ez a helyzet folyamatosan romlik, miközben egyre több embert kell egyre kisebb termőterületről élelmiszerrel ellátni.

Óriási veszély fenyegeti a magyar agráriumot: sürgősen lépni kell

Egyre nagyobb gondokat okoz a klímaváltozás.

Ilyen volt júliusban a mezőgazdasági munkák helyzete

A betakarítási munkák eredménye alapján már a nyár közepe óta érzékelhető volt, hogy kettészakad az ország. Az Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-Magyarországon nagyon gyenge lett a termés átlaga és a minősége, míg a Dunántúlon átlagosnak mondható eredmények születtek. Az őszi búza termésátlaga elmarad az eredeti várakozásoktól, az előzetes várakozásoknak megfelelően pedig az összesen 932 ezer hektár területről 4 millió tonna alatt maradt a termésmennyiség. Ez közel negyedével kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga. A kalászosok teljes termőterületének 87,6 százalékáról, 1,3 millió hektárról 5,3 millió tonna gabonát takarítottak be 2022. július 16-ig. Az őszi búza betakarítása a Dél-Alföldön 99 százalék felett, az Észak-Alföldön 97,4 százalékon, Közép-Magyarországon közel 95 százalékon állt - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet adataiból.

A gazdák a Dél-Dunántúlon 93,3 százalékon, Észak-Magyarországon 85,2 százalékon végeztek az aratással. A Közép-Dunántúlon 76 százalékon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 63 százalékon állt a betakarítás a jelentés napjáig. Az őszi búza összes területe 932 ezer hektár, ebből a betakarított terület közel 826 ezer hektár (az összterület 88,6 százaléka), melyről eddig 3,4 millió tonna őszi búzát arattak le. A korábbi évektől elmaradva a termésátlag országosan 4,1 tonna/hektár volt, a legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2,3 tonna/hektár), a legmagasabb Vas megyében (6,7 tonna/hektár).

Döbbenetes eredményekkel zárul az aratás Magyarországon: nem sok gazda örülhet

Végéhez közelednek a nyári aratási munkák, vegyesek az érzelmek.

Rengeteg az átlag alatti eredmény

A durumbúza aratása Győr-Moson-Sopron, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében befejeződött, de országosan a termőterület 75 százalékán történt meg a betakarítás. A termésátlag a július 16-ig betakarított területeken az egy évvel korábbi értékhez képest elmaradva, átlagosan 3,8 tonna volt hektáronként. Az őszi árpa aratása a végéhez közeledik, a tavaszi árpa aratása a termőterület 71 százalékán történt meg a jelentés napjáig. Az őszi árpa termésátlaga országos szinten 4,5 tonna/hektár, a 2021. évi átlaghoz képest 30 százalékkal mérséklődött. 

A tavaszi árpa termésátlaga 3,6 tonna/hektár, mintegy 20 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A rozs területének 82 százalékát, a tritikálé területének 78 százalékát aratták le 2022. július 16-ig. A rozs termésátlaga 2,9 tonna/hektár, 30 százalékkal kevesebb, mint egy éve, a tritikálé hektáronkénti 3,3 tonnás eredménye szintén közel harmadával csökkent az előző évi átlaghoz képest. A zab betakarítása 58 százalékos készültséget mutatott, termésátlaga 2,2 tonna/hektár, ami fele a 2021. évi átlagnak. Az őszi káposztarepce betakarítása 93,3 százalékon állt a jelentés napján. A termésátlagok megyénként 1 és 2,9 tonna között alakultak hektáronként, az országos átlag 2,2 tonna/hektár volt.

Hatalmas ütést kapott a magyar mezőgazdaság: van baj, nem is kicsi

Nem újdonság a pusztító aszály Magyarországon.

A tavaszi takarmányborsó betakarítása 98,7 százalékos készültségen állt és 2,1 tonna/hektár volt a termésátlag, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb (1,2 tonna/hektár), Baranya megyében a legmagasabb (3,5 tonna/hektár). A tarlóhántást a tervezett terület 31 százalékán elvégezték a gazdák. A másodvetést a tervezett 51,3 ezer hektárnyi terület 26 százalékán, 13,3 ezer hektáron fejezték be a jelentés napjáig. A zöldborsó betakarítása a terület 81,4 százalékán, közel 14,2 ezer hektáron fejeződött be, a termésátlag 4,1 tonna/hektár volt, ami 7,8 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. A csemegekukorica betakarítása még az elején tart, országosan 11,2 százalékon áll. A zöldbab esetében 59 százalékos a készültség, a termésátlag 6,1 tonna/hektár körül alakult, ami 18,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A burgonya betakarítása Heves megyében már befejeződött és Csongrád-Csanád megyében is a végéhez közeledik, országosan viszont a burgonyatermő terület csupán 31 százalékát takarították be, a termésátlag 28,4 tonna/hektár volt.

Itt az igazság a magyar krumpliról: meglepő hírek érkeztek

A burgonya se köszönte meg az utóbbi hetek, hónapok időjárását.

Van, ami azért jól alakult

A gyümölcsfélék közül a meggy szedése 92,3 százalékos készültséget mutatott július 16-án. Az országos átlag a tavalyihoz képest 8,3 százalékkal több, 5,9 tonna/hektár volt. Az egy hektárra jutó termésmennyiség Veszprém és Pest megyében mindössze 1,1-1,7 tonna/hektár volt, azonban Fejér megyében 9,6 tonna, Heves megyében 10 tonna, Zala megyében pedig 12 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés. A kajszitermés az elmúlt két év gyenge termésátlagához képest 2022-ben rendkívül kedvezően alakult, a betakarított termésmennyiség a jelentés időpontjában 25,2 ezer tonna volt. A betakarítás Komárom-Esztergom, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében befejeződött. A legnagyobb termésátlagot (9 tonna/hektár) Csongrád-Csanád megyében, a legnagyobb termésmennyiséget (7 ezer tonna) pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érték el. 

A kajszi szedése a termőterület mintegy 83 százalékán fejeződött be a jelentés időpontjáig, és az országos termésátlag 5,7 tonna volt hektáronként. Az őszibarack szedése július 16-án 27,6 százalékon állt, a termésátlag 4,9 tonna/hektár körül alakult, ami közel kétszerese a tavalyi hektáronkénti termésmennyiségnek. Várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma. Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben.