Mivel a föld alatt élnek és legtöbbjük nem extrém méretű, ezért sokáig nem szenteltek nekik nagyobb figyelmet. Mostanra azonban kiderült, hogy komoly veszélyt jelentenek a kalapácsfejű laposférgek a talaj gerinctelen élővilágárára. 2013 folyamán észlelték először példányaikat Franciaországban, majd 2014-ben Olaszországban is megjelentek ezek az idegen fajok.

Ragadozó természetük okozza a legnagyobb aggodalmat, mivel nemcsak a meztelen csigákat, de a földigilisztákat is előszeretettel fogyasztják. Márpedig utóbbiak nélkül egészen más lenne a talaj szerkezete - ha egyáltalán szerkezetről beszélhetnénk. A ragadozó laposférgek láthatóan a világ minden részén jól érzik magukat, de Európában teljesen idegen fajoknak számítanak. Így nem tudjuk felbecsülni, hogy az itteni talajok élőközösségében mekkora kárt tudnak okozni.

Külsejük összetéveszthetetlen: feltűnő színű, feketén csíkozott férgek, melyek hossza lábszárnyi lehet. Franciaországban először 2013-ban figyelt fel rájuk Jean-Lou Justine, a Francia Természettudományi Múzeum parazitológusa. "Egyik kollégám küldött egy fotót egy laposféregről, amit itthon fogott. Teljesen ismeretlen fajnak bizonyult. Kis nyomozás után kiderült, hogy már több hasonló faj is befészkelte magát Franciország földjeibe" - meséli a kutató. Felhívást tett közzé, hogy keresik ezeket a laposférgeket, mire pár év alatt több száz észlelésről küldtek be neki fotót, vagy magát az állatot. Például az egyik óvodában egy eső után több száz kis "kígyó" megjelenéséről számoltak be a rémült óvónők. 2014-ben pedig már a szomszédunkban, Olaszországban kerültek elő.

Az Ázsiából származó Bipalium kewense és Diversibipalium multilineatum vagy a Bipalium adventitium fajok ráadásul olyan bénító idegmérget is termelnek, mint a gömbhal. Alapvetően a gilisztákat akarják mozgásképtelenné tenni vele, de ellenségeikkel szemben is bevethetik. Ami eddig kiderült róluk: a gilisztát körbetekerve lefogják, majd garatjukat kifordítva tetrodotoxin idegmérget és emésztőenzimet juttatnak belé, így az emésztés részben már a testen kívül megtörténik. A laposféregek jellemzően hermafroditák - akárcsak a giliszták -, vagyis két egyed találkozásakor mindketten képesek megtermékenyülni, de a Bipalium kewense ivartalan osztódással is képes megtöbbszörözni magát. Bizakodásra ad okot, hogy a közönséges földigiliszta Ázsiában is honos faj. Ha ott nem tudta kipusztítani a ragadozó féreg, akkor erre Európában is megvan minden esély.