Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
"A folyamat a gazdasági válsággal kezdődött, amikor a nagybefektetők értéktartó terméket kerestek, és ezt a földben találták meg. Ez persze felhajtotta az árakat a termőföld- és a bérleti piacon is" - magyarázza a videóban egy marhatartó gazda, Reinhard Jung. Hozzáteszi: "Ez egyfelől azt jelenti, hogy gyarapodott a vagyonunk - ami nem vigasztal minket, hiszen nem eladni akarjuk, hanem művelni a földet -, másrészt elesünk attól a lehetőségtől, hogy bővíthessük a gazdaságunkat."
A nyugat-németek csaknem 30 évvel a Fal leomlása után is rácsodálkoznak a szocializmus gazdaságméreteire. A riporter egy 15 ezer hektárnál is nagyobb területet művelő társaságtól megtudja, hogy ez nagyjából 170 millió eurós földvagyont jelent, azaz egy hektár 11,3 ezer eurót kóstál a régióban, magyar pénzben 3,6 millió forintba kerül. Ez nem is sok a hajdúsági árakhoz mérten.
Egy másik megkérdezett "kisgazda" is 800 hektárral rendelkezik, amit a rendszerváltáskor a felbomló téesztől vett meg. Hozzáteszi, akkoriban még számonkérték a mezőgazdasági szaktudást, képzettséget a vásárlótól, ma viszont már csak az anyagiak számítanak.
- derül ki a kisfilből. A helyiek amiatt is dühösek, mert úgy érzik, az idegeneknek nincs kapcsolatuk a régióval, a bérmunkát is számukra ismeretlenek szolgáltatják a társaságoknak. "Számukra az agrárportfólió csak egy biztosíték a gazdasági válságok idejére" - hangzik el.
A magyar földtörvény - éppen a nehezen ellenőrizhető tulajdonosi háttér miatt - nem teszi lehetővé gazdasági társaságok számára a földszerzést, és maximalizálja az egy gazdaság által művelhető földterületet. A szigorú szabályozás épphogy csak fékezi a birtokkoncentrációt, a legnagyobb földesurak 30 ezer hektárnál is több szántóval rendelkeznek.
Egyébként nemcsak a föld drágult meg az utolsó pénzügyi krízis idején. A világ minden gazdája szemtanúja lehetett a terményárak robbanásának, amikor a tőzsdecápák - otthagyva az aranyat - búzával, kukoricával, szójával kezdtek el bizniszelni az árupiacon. Ennek máig érezhető a hatása a mezőgazdasági árakra.
