Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A jelentés a Proceedings of National Academy of Science (PNAS) című szakfolyóiratban jelent meg, és azok a félelmek indokolták, miszerint Japán mezőgazdasági terményeit is elérte a 2011. márciusában történt fukusimai atomrobbanásból származó szennyeződés.
A kutatók egy kivételével mind a 47 Japán régióban megmérték a talaj és a fű cézium-137-es izotóp tartalmát, és összehasonlították az eredményeket a katasztrófa utáni időjárási adatokon alapuló szimulációs vizsgálat eredményeivel. A cézium-137-es izotóp évtizedekig megmarad a környezetben, és így sokkal nagyobb aggodalomra ad okot, mint a többi sugárzó anyag, amelyek a reaktorok hűtőrendszerének meghibásodását követő robbanások után a gőzzel a levegőbe kerültek.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a fukusimai régió keleti részén a sugárzó anyagok szintje meghaladta a kormány által a termőföldekre meghatározott maximális elfogadható értéket.
A japán élelmiszer-egészségügyi törvény szerint a megengedett cézium-szint a talajban 5000 becquerel/kg, míg a cézium-137 izotópé 2500 Bq/kg.
A leginkább fertőzött térségekben a szennyeződés súlyos gondot jelent az élelmiszertermelésben, de a Fukusimához közeli prefektúrák - Ivate, Mijagi, Jamagata, Niigata, Tocsigi, Ibaraki és Csiba - is érintettek - írják a szerzők.
Nick Beresford radioökológus, a lancasteri Ökológiai és Hidrológiai Központ munkatársa szerint a talajba jutott cézium-137-es izotópot lekötik az ásványi anyagok, emiatt korlátozottan szívják fel a növények. A folyamat azonban a talaj típusától függ, a szerves talajokban ugyanis jóval tovább fennmarad a cézium-szennyeződés - írja az MTI.
