Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A globális méhpusztulás évről évre egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az ok elsősorban az emberi tevékenység, egyebek mellett a mezőgazdaságban használt vegyszerek, növényvédő szerek eltúlzott, meggondolatlan használata. 2014-ben az amerikai méhkolóniák 42 százaléka halt ki, és a szorgos rovarokat egyre nehezebb pótolni. Az USA-ban már odáig fajult a helyzet, hogy kifejezetten erre specializálódott vállalkozók járják az országot, hogy a méheikkel végezzék el azt a beporzási feladatot, amit a természet önmagában már nem képes.
Ha nincs méh, nincs megtermékenyítés, és nincs termés sem - röviden így foglalhatnánk össze a problémát. Az agrár- és ökoszisztémát összeomlás fenyegetheti, hiszen minden csupán egy hajszálon függ. Ha a rovarok száma egy kritikus szint alá esik, keresztet vethetünk az egyre fejlettebb technika révén elérhető rekordtermésekre - vélik egyes kutatók.
Ugyanakkor lehet, hogy a bajok orvoslását is éppen a műszaki fejlődés hozhatja el. Eddig is tudtuk, hogy a robotokkal szinte minden ember által végzett tevékenység kiváltható, de most úgy tűnik, akár az állati "munkaerőt" is pótolni tudjuk velük. Ha a beporzás nem megy rovarokkal, akkor - szerencsés esetben - majd menni fog mikroméretű drónokkal.
Japánban, a tokiói székhelyű AIST kutatóintézetben apró, négyrotoros repülő szerkezetekkel kezdtek el kísérletezni. Ezek legfontosabb része a "hasukon" lévő, lószőrből készült kefe, amelyet speciális géllel vontak be. A virágpor beleragad, vagyis a drón át tudja vinni egyik növényről a másikra, majd könnyedén lehullajthatja. Laboratóriumi körülmények közt a viszonylag egyszerű eljárás meglepően jól működik, de ki tudja, mi történik majd a termőterületen. A repülő robotok aligha tudják teljesen kiváltani a méhek munkáját, de remélhetőleg erre nem is lesz szükség, viszont komoly segítséget nyújthatnak a beporzásban.
Az eddigi tesztek biztatóan alakultak, a megoldást kereső japán kutatók drónjai harmadannyi idő alatt végeztek a kísérleti liliomok beporzásával, mintha a méhekre bízták volna ugyanezt. A repülő robotok kíméletlenül csapnak le a növényre, így szerzik meg a szükséges virágport, vagyis a természet gyengédségét egyelőre képtelenek pótolni.
