Már Lenin és Sztálin is úgy gondolta, hogy az elektromos traktoré a jövő

agrarszektor.hu
Világrengető újdonságként mutatták be nemrég a nagy teljesítményű elektromos traktort, de kifejlesztésére több évtizeddel ezelőtt is voltak már próbálkozások. A Szovjetunióban Leninnek és Sztálinnak is szívügye volt a kérdés, bár az is igaz, hogy az orosz koncepció aligha lehetett volna hosszú távon és széles körben életképes. Akkumulátorok helyett villanykábelek segítségével oldották volna meg a gépek áramellátását.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A legutóbbi párizsi SIMA agrárkiállítás szenzációjának számító elektromos erőgép érdekes és emlékezetes előzményének számít a szovjetek hasonló próbálkozása a két világháború közötti időszakból. Az ambiciózus kommunista államban nem az ésszerűbb vállalásnak számító hibrid eszközökkel, hanem rögtön tisztán elektromos hajtású gépekkel szerették volna villamosítani a mezőgazdasági termelést. A Szovjetunióban már az 1920-as évektől erőltetett tempóban láttak neki az elektromos hálózat fejlesztésének, az áramtermelés növelésének, és ebből próbálták fedezni az agrárium energiaigényét is.

Maga a terv részben sikeres volt, hiszen a cári Oroszország 1,9 milliárd kWh áramtermeléséhez képest 1931-re már 8,8 milliárdra emelték a teljesítményt, míg 1940-re 48 milliárd kWh-ra nőtt a kapacitás. A mezőgazdaságban viszont mégsem hódítottak a villanytraktorok, elsősorban a hibás koncepció következtében. Cseppet sem praktikus módon ugyanis távvezetékekkel akarták behálózni a szántóföldeket, az erőgép pedig több száz méternyi vezetéket fel- és lecsévélve haladt volna a földeken. Ez annyira bonyolult és költséges megoldásnak bizonyult, hogy a merész terv rövid időn belül megbukott.

Ha a jelenlegi magyarországi traktorparkot tisztán elektromos hajtásra szeretnénk átállítani, termelő kapacitásaink alighanem még a tervezett Paks 2 beruházással sem volnának elegendőek hozzá, és akkor az ipari, lakossági fogyasztással még nem is kalkuláltunk. Könnyű tehát elképzelni, hogy a 70-80 évvel ezelőtti Szovjetunióban ehhez képest mekkora energiaigényt jelentett volna a mezőgazdaság teljes villamosítása.

Kísérletekből természetesen nem volt hiány, az egyik legígéretesebb próbálkozásnak pedig a VIME-4-500 típusszámú elektromos traktor volt. A nagyjából 4,3 méter hosszú és 3 méter magas, lánctalpakon gördülő gép tetején egy óriási kábeldob helyezkedett el, ennek segítségével biztosították volna az energia-ellátást. A 40 kW teljesítményű traktor óránként egy hektárt tudott volna megművelni, és ez idő alatt 45 kWh áramfogyasztással lehetett számolni.

A korabeli technikai fejlettségi szint mellett akkumulátorok használatáról szó sem lehetett. Egy 70 kW (vagyis 95-100 LE) teljesítményű traktor hosszú távú meghajtásához legalább 10 tonna akkufolyadékra lett volna szükség, az egyéb "hozzávalókat" nem is említve. Maradt tehát a villanyvezetékes megoldás, ehhez viszont egy óriási transzformátort is magával kellett cipelnie a gépnek, amely a megfelelő feszültséget biztosította az elektromotor számára.

Már a Szovjetunió első vezetőjének, Leninnek is nagy álma volt a mezőgazdaság villamosítása, majd a diktátor Sztálin is szimpatizált az ötlettel, ezért a mérnököknek nem volt tanácsos kifogást emelni az esztelen tervek ellen. Az éles tesztek során azonban hamar bebizonyosodott, hogy az elektromos traktorok nemcsak drágák, energiapazarlók és körülményesen működtethetők, de ráadásul - a maguk után vonszolt kábelek miatt - a fejlődő termést is komolyan károsítják. A hatékonyságot jelentősen csökkentette az áram szállításához használt, körülbelül 750 méternyi felcsévélt kábelen jelentkező 30 százalékos energiaveszteség is.

A hatótávolságot a szovjetek úgy próbálták megnövelni, hogy egy-egy parcellára két traktort osztottak be. Ezek egymással szemben haladva művelték a földet, vagyis így már együttesen 1500 méteres körzetben tudták elvégezni a szükséges munkákat. A sok-sok erőgép viszont megkövetelte volna, hogy a Szovjetunió minden zugában nagyfeszültségű távvezetékek csúfítsák el a tájat, ehhez azonban nem voltak meg a szükséges alapanyagok és pénzbeli források. A projektet jó pár kudarcba fulladt kísérlet után leállították, és még a nyomát is igyekeztek eltüntetni.

A tisztán elektromos hajtású erőgépek ötlete csak az utóbbi években került elő ismét komolyabban. A legkiforrottabbnak számító konstrukció jelenleg a John Deere 6R sorozatának alapjaira épült SESAM traktor. A gép két 150 kW (200 LE) teljesítményű elektromotorral van felszerelve, az egyik a hajtásért felel, a másik pedig a hidraulika, a TLT, vagyis a traktorhoz kapcsolható eszközök működtetéséért. Extra terhelés esetén a két erőforrás ideiglenesen össze is kapcsolható. Az áramot 130 kWh-s, 670 voltos lítium-ion akkumulátorok biztosítják, ezekkel 3 óra töltéssel 4 órányi folyamatos munkára képes a traktor.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?