JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A MarketsandMarkets piackutató cég előrejelzése alapján 2024-re 4,8 milliárd dollárossá nő a mezőgazdasági drónok most 1,2 milliárdos amerikai piaca. A pozitív folyamat fő hajtóerői a globális élelmiszerellátási láncra a világ népességnövekedése miatt nehezedő nyomás és a kockázati tőke fokozódó szakterületi jelenléte. A mezőgazdaságot az automatizáció és GPS-es irányítás után a drónok elterjedése is jelentősen átalakítja.
A technológia valósidejű, folyamatos megfigyelést, az eddig használt műholdas felvételeknél jobb minőségű, pontosabb képeket biztosít. A hiper- és multispektrális, valamint hőérzékelőkkel felszerelt gépek azonosítják azokat a területeket, ahol változtatni kell az öntözésen. Mihelyst a növény elkezd nőni, a szenzorok a hőkép alapján kiszámítják az egészségi állapot egyik mutatóját, a vegetációs indexet.
A következő öt évben Észak-Amerikában fogják a legtöbb mezőgazdasági drónt használni, amelyhez az Egyesült Államok Szövetségi Repülési Hivatala (FAA) is hozzájárult azzal, hogy egyes törvények alól felmentette az ember nélküli légi járműveket (UAV). A felmentés - a látótávolságon túli (BVLOS) repülés engedélyezése - még több befektető és kockázati tőkés számára tette vonzóvá a szektort. A "BVOLS alkalmazásával" a farmerek a hagyományos módszereknél biztonságosabban és olcsóbban tudnak adatokat gyűjteni. A drónszabályozás egyik ismert része a biztonsági korlátozás volt, maximum 500 méter lehetett a működési távolság.
A BVLOS repülés alapjaiban változtatja meg a drónipart. Az érzékelő- és ütközéselkerülő rendszerek, a képalkotó eszközökkel készített távfelvételek, a bázisállomásra történő programozott visszatérés lehetőségével jelentősen nő a biztonság. A gép még akkor is kisebb eséllyel vész el, ha repülés közben megszűnik vele a kapcsolat. A felsorolt technológiákat erőteljesen tesztelik, és a közeljövőben újabb tesztek várhatók.
A tanulmány szerint az intenzív modern mezőgazdasági módszerek és az éghajlatváltozás komoly fenyegetés a méheknek. Világszerte csökken a számuk, a jelenség a virágkertészetre és a növénytermesztésre egyaránt negatív hatással van, mert veszélyben a beporzás. Japán és holland kutatók drónméheket tesztelnek, és kiderült: beporzás közben nem tesznek kárt a virágokban. Jelenleg a gép önálló tevékenységre alkalmas autopilot módban működő változatán dolgoznak.
A mostani munkákat magányos drónok végzik, de a technológia gyors fejlődésével egyrészt nagyobb területeken tevékenykedhetnek, másrészt rajformációban repülhetnek és dolgozhatnak. Kommunikációs rendszereik biztosítják, hogy ne ütközzenek össze egymással. A drónrajok elterjedését főként a szabályozás (hiánya) hátráltatja. A kormányok és katonai szervezetek ugyanis tartanak, hogy az UAV-rajok szélesebb körű engedélyezése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert terrorista csoportok visszaélhetnek a technológiával.