Óriási előrelépés: a kutatók rájöttek, hogyan lehet majd növényeket termeszteni a Marson

Óriási előrelépés: a kutatók rájöttek, hogyan lehet majd növényeket termeszteni a Marson

Tudósok és mezőgazdasági szakértők gondolkodtak arról, hogyan lehetne növényeket termeszteni a marsi talajon, és hogy hogyan lehetne zárt mezőgazdasági ökoszisztémát kialakítani a Marson a jelenlegi automatizált technológiákkal, mint a drónok, a robotok és dolgok internetje (Internet of Things - IoT) segítségével.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A nagy kínai dróngyártó, a XAG nemrég online konferenciát tartott a marsi növénytermesztésről. A Wageningeni Egyetem (WUR), a XAG, az ID Capital Pte és a VCearth tudósai és mezőgazdasági szakemberei arról beszélgettek, hogyan lehet majd a marsi talajon növényeket termeszteni, illetve hogyan lehetne a "vörös bolygón" egy zárt mezőgazdasági ökoszisztémát kialakítani drónokkal, robotokkal és az IoT segítségével, írta meg a Future Farming.

Justin Gong, a XAG társalapítója szerint a marsi növénytermesztés lehetőségein és buktatóin gondolkodva a szakemberek a jövő fenntarthatósági problémáival is foglalkoznak. Ha a jelenlegi kihívásai, mint például a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése tovább folytatódik, elképzelhető, hogy egy nap a Föld felszíne is ugyanolyan ellenséges terep lesz, mint most a Marsé. A szakértő szerint ahhoz, hogy ezt elkerülje, az emberiségnek már most el kell kezdenie megtenni a szükséges óvintézkedéseket és a technológiákat a jövőbéli emberi élet fenntartásának kellene szentelnie.

Isabelle Decitre, az ID Capital Pte alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a marsi mezőgazdaság innovatív megoldásainak megteremtéséhez több tudományterület sikeres együttműködésére lesz szükség. Ha az ember úgy gondol a Marsra, mint egy szélsőséges földi környezetre, azzal új meglátásokat szerezhet és kitolhatja a felfedezések határait annak érdekében, hogy megváltoztassa a földi mezőgazdaság jövőjét, mondta Isabelle Decitre.

Dr. Wieger Wamelink, a Wageningeni Egyetem vezető növényökológusa arról beszélt hogy Andy Weir nagy sikerű tudományos-fantasztikus regényének, A marsinak a növénytermesztési megoldásai működhetnének-e a valóságban, illetve hogy melyek azok a növények, amelyek a legjobb esélyekkel indulnának a Marson. A szakember 2013 óta vezeti a "Food for Mars and Moon" (Élelmiszert a Marsnak és a Holdnak) című projektet, amely a NASA jóvoltából a világon elsőként alkalmazhatott marsi talajstimulánsokat a növénytermesztési kísérletei során. Mostanáig Dr. Wieger Wamelink és a csapata kilenc növényt is sikeresen termesztett a marsihoz hasonló talajon, üvegházi körülmények között, többek között paradicsomot, retket, zabot, borsót és póréhagymát.

A szimulációhoz használt talaj egy hawaii-i vulkánból származik. Ennek a textúrája és az összetétele nagyon hasonlít a marsi, tápanyagszegény talajhoz, hiányzik belőle a reaktív nitrogén és magas a fém- és a perkloráttartalma. Dr. Wieger Wamelink tudományos áttörései előtt az volt a széles körben elfogadott tudományos konszenzus, hogy a marsi talaj a növénytermesztésre alkalmatlan. A szakember és a csapata 14 különböző növényfajjal végzett összehasonlító kísérleteket, amelynek során földi folyami homokot, holdbéli és marsbéli talajt kevertek össze talajjavítóként használt szerves anyagokkal. A kísérlet során több mag is elkezdett csírázni 24 órán belül, majd virágokat és gyümölcsöket hoztak, mint a rendes földi növények, ismertette a tudós. A szimulált marsbéli talajon termesztett zöldségeket letesztelték arra is, hogy emberi fogyasztásra alkalmasak-e.

A burgonya nagyon jól teljesített a kísérleteken. A növénybiológia szemszögéből nézve kijelenthető, hogy nagy valószínűséggel ezt a szénhidrátokban gazdag zöldségfélét fogja először termeszteni az ember, ha egyszer a Marsra teszi a lábát

- jelentette ki Dr. Wieger Wamelink.

A tudós beszélt arról is, hogy a burgonya nemcsak jó ízű és számos, egészségügyileg és táplálkozásilag előnyös tulajdonsággal rendelkezik, hanem könnyen termeszthető és kicsi a helyigénye is. A szakembereknek még a kevéssé kedvező körülményeket szimuláló üvegházi kísérlete során is sikerült 10 hét alatt eljutnia a betakarításig. Dr. Wieger Wamelink szerint a Marson a kezdeti időkben az építési munkálatok még nagyon drágák és bonyolultak lesznek, épp ezért fontos, hogy meglegyen az élelmiszerbiztonság egy kevés helyen is nagyobb mennyiségben termeszthető növénnyel.

A konferencián a résztvevők kitértek arra, hogy a mezőgazdasági munkások biztosítása komoly kihívás lenne a Mars terraformálása során. Justin Gong szerint ez egyedülálló lehetőséget nyújt a jelenleg is létező, emberi közreműködés nélküli növénytermesztési technológiáknak. A szakember szerint ahhoz, hogy a Marson ember nélküli gazdaságok létesüljenek, először meg kellene alkotni az intelligens üvegházat, amit a víz és a termékeny talajok utánpótlásának kellene követnie. Ha ezek megvalósulnak, az ültetéstől a betakarításig a teljes folyamatot automatizálni lehetne. Ami persze azzal jár, hogy az önálló munkavégzésre alkalmas felszereléseknek is nagy mennyiségben a telepesek rendelkezésére kellene állnia.

Jelenleg a gépeket még nem lehetne valós időben távirányítással vezérelni, jelenleg több mint 20 percig tart, amíg a rádiójelek megteszik a Föld és a Mars közötti utat. Justin Gong szerint a Marson olyan mezőgazdasági robotokra és drónokra lenne szükség, amelyek teljesen önállóan is képesek pontosan dolgozni. Közben olyan IoT-n és mesterséges intelligencián alapuló rendszereket kell kifejleszteni, amelyek képesek adatokat gyűjteni a növények növekedéséről, a talaj állapotáról, a mikroklímáról, és elemezni ezeket, valamint fel tudják ismerni a különféle problémákat, és segítséget nyújthatnak a marsi telepeseknek a mezőgazdaságit illető döntéshozatalban.

Egy fenntartható, zárt láncú mezőgazdasági ökoszisztémához mikroorganizmusokra és beporzókra is szükség lesz. Dr. Wieger Wamelink és csapata talajkísérleteik utolsó fázisában ezt a problémát vizsgálják, a mintákhoz emberi vizeletet adva, hogy az struvitforrásként növelje a hozamokat. A szakember szerint a Marson a növénytermesztés csak az okos üvegházakban lesz kivitelezhető.

Beporzó rovarként poszméheket használnánk, a szerves anyagok lebontására pedig baktériumokat, gombákat és gilisztákat használnánk, ami lehetővé tenné a tápanyagok recirkulációját a marsi talajban. A leendő marsi telepesek is fontos szerepet játszanának ebben a körben, az ürüléküket ugyanis trágyaként lehetne felhasználni a növényeknél

- tette hozzá Dr. Wieger Wamelink.

Az online konferencia angolul az alábbi videóban tekinthető meg:

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?