Táskás mobiltelefon korszakát éli az adat alapú gazdálkodás Magyarországon?

Igencsak gyerekcipőben jár az adatalapú gazdálkodás Magyarországon.

Az első eredmény, amit sokan várnának az adat alapú, precíziós, azaz parcellák szintjén differenciált művelés révén az nem más, mint a hozamok növelése és minél pontosabb előrejelzése. A termő terület talaj oldali eltéréseit nem olcsó mulatság feltérképezni, de ez adhat alapot a differenciált művelésre. A parcella szinten mért több évre visszamenő hozam adatok nélkül nehéz a jövőre vonatkozó differenciált döntéseket hozni, és ezek az adatok csak megfelelően kalibrált hozammérőkből nyerhetők ki például a modern kombájnokból.

A múltbéli adatokra épülő döntéshozatal egyik korlátja, hogy az időjárás változása, a kilengései rövid idő alatt tehetik semmissé adott év vonatkozásában a precíziós törekvéseket, de közép és hosszú távon ezért még inkább kellenek az adatok az időjáráshoz való alkalmazkodáshoz is.

Az adatok gyűjtése és feldolgozása kapcsán fontos tisztázni a külső szolgáltatókkal, partnerekkel, hogy kié az adat, ahhoz hogyan, milyen formában lehet majd hozzáférni. Ha nem hordozhatóak vagy hozzáférhetőek az adatok, akkor egy esetleges jövőbeni szolgáltató váltás ellehetetlenülhet, vagy újból elölről kezdődik az adatgyűjtés, amivel versenyhátrányba lehet kerülni a hosszabb adatsorral rendelkező gazdálkodókkal szemben.

A második elvárt eredmény az adat alapú gazdálkodásnál az inputokon való spórolás, azok hatékonyabb felhasználása. Ebbe a körbe tartozik a vetőmag, műtrágya, üzemanyag felhasználás, de egy telephely energia költségei és az állatok takarmányozása is. A költség előnyök realizáláshoz a termelő eszközökbe integrált, kellően okos mérőkre, és a belőlük kinyert adatok feldolgozására egyaránt szükség van. Ezen precíziós eszközök megtérülése jellemzően csak akkor várható, ha rendszerszinten be vannak vezetve, mert 1-1 mérési pont önmagában még nem feltétlen elegendő a gazdálkodási döntések következményeinek értékeléséhez.

Az adat alapú gazdálkodás, a precíziós gépek kezelése, programozása már nem azt a fizikai munkához közelítő tevékenységet jelenti, mint pár évtizeddel ezelőtt, így a megfelelő tudással és képességekkel rendelkező munkaerő bevonzásának és megtartásának is egyik kulcskérdése lesz a jövő vonatkozásában, így lehet a mezőgazdasági termelés a többi ágazathoz mérten is versenyképes a munkáltatói oldalon.

A harmadik tere az adatok felhasználásának az élelmiszer pazarlás, veszteségek csökkentése. Itt nem csak elsősorban a termelői szektor, hanem farm-to-fork szemléletben a feldolgozókon és kiskereskedelmen át egészen az éttermekig érdemes mérési eszközökkel adatokat gyűjteni, ahogy egy nemrég írt blogbejegyzésben is bemutattunk egy önkiszolgáló éttermekben hasznosítható technológiai példát.

Végső soron az adat alapú gazdálkodás nem csak a gazdálkodói döntések objektívabb, nagyobb eredményt célzó kereteit biztosítja, hanem külső szereplők számára is mérhetőbbé, átláthatóbbá teszi a mezőgazdasági tevékenységet pénzügyi és naturális mutatók szintjén egyaránt. A mérés, és az ebből adódó átláthatóság akár banki, akár tőke oldalon egyszerűsítheti a finanszírozást. A Takarékbank Agrárcentrumokban a szakértő finanszírozók nem csak ez elérhető támogatott és piaci hitelforrások, hanem a naturáliák szintjén is értékelik az ügyfeleik igényeit, ezért érdemes akár forgóeszköz, akár beruházások finanszírozása terén is egyeztetni velük. 

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum