Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2022-es év számos kihívás elé állította az agrárgéppiacot, ennek ellenére töretlen maradt a magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve. Már az idei első negyedévre se lehetett panasza a forgalmazóknak, ám az első fél évben azonban minden eddiginél jobb eredmények születtek mind a mezőgazdasági gépek, mind az alkatrészek piacán: a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma a 2021-es első félévi 127 milliárd forinttal szemben 208 milliárd forintban realizálódott - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb elemzéséből. Az agrárium szereplői egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására.
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2022 első fél évében a géppark megújítására. Ez a forgalom 80%-kal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. A gazdálkodók emellett 42,5 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ami 22%-os növekedés a bázisidőszakhoz képest. A fejlesztéseket a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei, valamint az előttünk álló környezeti, illetve klimatikus kihívások kényszerítették ki, amelyben óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés felgyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése.
A beruházások megvalósítását az elérhető támogatások is segítik, ugyanakkor a gép- és alkatrészellátás területén egyaránt folyamatos bizonytalanság tapasztalható, amely nehezíti a beruházások tervezését és a fejlesztéseket. Az éven belüli többszöri gyártói áremelések és a szállítási határidők kiszámíthatatlansága okozza a legnagyobb problémát. A gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása egyaránt érinti a gépgyártást és szállítást, valamint az alkatrész-utánpótlást is. Ezt a kiszámíthatatlanságot az ukrajnai helyzet tovább nehezíti, a beruházásoknál nagyon előre kell gondolkodni.
A mezőgazdasági géppiac bővülésében nagy szerepe van a precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázatnak, jelentősen nőtt a kereslet a precíziós gazdálkodás erőgépei, így a traktorok, kombájnok, permetezők, valamint a terv szerinti kijuttatásra képes munkaeszközök iránt. A magyar agrárium szereplői egyre inkább keresik a legmodernebb technológiákat, új fejlesztésű technikai eszközöket. Hasonló trendekről számolt be korábban az Agrárszektor által megkérdezett Mezőgazdasági Eszköz-és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ). A szervezet szerint az utóbbi 2-3 évben a beszerzett gépek méretében és teljesítményében is határozott növekedés volt megfigyelhető, ugyanis az egyes munkák - így például a vetés, vagy az aratás - elvégzésére a szélsőséges időjárás miatt egyre kevesebb idő áll a gazdák rendelkezésére, az ágazat szereplői pedig szeretnék a legoptimálisabban és a legrövidebb idő alatt elvégezni ezeket a feladatokat.
A tavalyi évben nyertes pályázatokkal sok termelő juthatott mezőgazdasági gépekhez, eszközökhöz. A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 69%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 51%-a. Az idei év első hat hónapjában az első tíz cég részesedése 5, a három legnagyobb vállalkozásé pedig 7 százalékponttal nőtt az előző év ugyanezen időszakhoz képest, vagyis egyre jobban uralják a piacot. A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62%-át tette ki, ami 5 százalékpontos növekedés 2022 első negyedévéhez képest. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 34%-os, a gabonakombájnok pedig 16%-os részarányt képviseltek.
A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati és keleti, illetve távol-keleti márkákból 2022 első hat hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest 502-vel több, azaz 1950 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 56,2 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50-100 LE-s könnyű univerzális, valamint a 101-140 LE-s kategória képviselte 27-27%-kal. Ezekből összességében 41%-kal nőtt az eladás. A 141-190 LE-s, úgynevezett „farmmindenes” csoportba tartozókból 39%-kal, a 191-260 LE-s traktorokból 25%-kal nőtt a kereslet. A 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége 45%-kal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. Arra nézve azonban az AKI-nak sincsenek adatai, hogy az első félév során hány gumihevederes járószerkezetű traktort vásároltak a magyar gazdák.
Az Agrárszektor adatgyűjtése alapján 2022 első félévében a magyar gazdák körében a John Deere, a Solis, a New Holland, a Massey Ferguson, a Fendt és a Case traktorai voltak a legnépszerűbbek. Ám ezek mellett a Polaris, a Steyr, a Claas és a Kubota járműveit is sokan választották. Az ágazat szereplői főleg a nyugati traktormárkákat részesítették előnyben, ugyanakkor az indiai Solis és a japán Kubota által gyártott traktorok is egyre keresettebbek voltak. Ez a trend később is folytatódott, júliusban összesen 462 traktort vásároltak a magyar gazdák, augusztusban pedig további 400 kerekes traktort értékesítettek az agrárium szereplői számára.
Az önjáró rakodók értékesítése 40%-kal nőtt a 2022. január-júniusi időszakban az előző év azonos időszakához képest, ami 338 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 262-ből 166-ot a nagyobb, 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 28%-kal esett vissza a kereslet, míg a csúszókormányos kisrakodókból több mint duplájára nőtt az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 271-gyel szemben 2022-es év első félévében 371 talált gazdára. Jelentősen bővült a gabonakombájn-piac is: az év első hat hónapjában 220 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 26,8 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 119-et értékesítettek közel 12 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal kevesebb kukoricabetakarító adapter talált vevőre, a napraforgó-betakarító adapterekből forgalmában viszont nem történt változás.
Élénkült, bár a korábbi évekhez hasonlóan idén is változó képet mutatott a mezőgazdasági munkagéppiac. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 2783 egységet vásároltak a magyar gazdák. Ez azt jelenti, hogy az értékesítés 15%-kal nőtt az értékesítés az első félévben az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a magágykészítőkből, a tárcsás talajművelőkből és a sorközművelő kultivátorokból vásároltak a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 14%-kal, a tárcsás talajművelőkből pedig 37%-kal nőtt a kereslet, a magágykészítők értékesítésében nem történt számottevő változás, míg a sorközművelő kultivátorokból 2%-kal csökkent a kereslet.
A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti igény idén júniusig 82%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értékesítést. Ebben a gépcsoportban a metszők, előmetszők és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből 5%-kal, vetőgépekből 66%-kal nőtt a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselik, 536 darabbal. A vetőgépek közül a legtöbbet, 436 darabot a szemenkénti vetőgépekből értékesítettek, ami 35%-kal haladta meg a bázisidőszak eladásait. A növényvédő gépek iránti kereslet 21%-kal haladta meg tavaly első félévi értékesítést. A piacra került 852 növényvédő gépből 578 függesztett, illetve vontatott, míg 50 önjáró szántóföldi permetezőgép, 183 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 17%-kal nőtt, ezen belül a rendkezelők eladása 21%-kal, a fűkaszák forgalma pedig 11%-kal emelkedett. A bálázó gépekből több mint másfélszer annyit értékesítettek, összesen 347-re volt vevő. Mellettük 56 új bálacsomagoló gépet adtak el, 22-vel többet, mint 2021 január-júniusi időszakában.
Az öntözőgépek eladása jelentősen növekedett, 2022 első hat hónapjában 4,9 milliárd forint nagyságrendben értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 3,1 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 35%-kal növekedett, pótkocsikból 38%-kal értékesítettek többet, összesen 599 darabot adtak el a 2022-es év január-júniusi időszakában.