A magyar gazdák egyre többen vesznek talajmintát, de sokan csak a 0-30 cm-es mélységből, a 30-60 centiméteres mélységű mintavétellel viszont jóval kevesebben foglalkoznak - mondta el Vona Viktória, a talajtani vizsgálatokkal és precíziós gazdálkodási szaktanácsadással foglalkozó Csernozjom Kft. ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy bár a talajtani mintavétel 5 évente minden gazdálkodónak kötelező, sokan csak az asztalfióknak csináltatják meg, és nem foglalkoznak a benne foglaltakkal.

Dr. Orosz Szilvia, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. munkatársa, aki maga is gyakorló szaktanácsadó és laboratóriumi kutató, rámutatott, hogy a takarmányminták esetében a magyar gazdák sokkal lelkesebbek a beküldést illetően, sőt, sokan már azt is tudják, hogy az elemzési paraméterek mit jelentenek. Ez a folyamat 15 éve kezdődött el, és azt lehet mondani, hogy szépen halad előre.

Varga Róbert, a KUHN szervizüzletág-vezetője elmondta, hogy a digitális átállást elősegítő pályázat rendkívül hasznos volt a gazdatársadalom számára. Nem elég ugyanis, hogy egy gép jó, de legyen jól használható is. A szakember szerint a technológiák és megoldások fejlődésével együtt azonban a megválaszolandó kérdések is egyre gyarapodnak, így a gazdák rá vannak kényszerítve a folyamatos képzésre, tanulásra.

Lantos Gergely az Agrárminisztérium agrárdigitalizációért és generációváltásért felelős osztályának osztályvezetője elmondta, hogy bár a támogatás főleg gépirányú volt, a pályázat fókuszában mégis az agrárdigitalizáció állt. A szakember beszélt arról is, hogy a mezőgazdaság digitalizációja nemcsak a gazdálkodókról szól, hanem a saját adatbázisok digitalizálásáról is. Az osztályvezető cáfolta azokat az állításokat, hogy csak a nagyobb területen gazdálkodó termelők éltek ezzel a lehetőséggel, mint mondta, a 100-300 hektáron gazdálkodóktól érkezett be a legtöbb pályázat. A pályázat keretén belül nagyjából 6 ezer helyspecifikus kijuttatásra alkalmas erőgépet, 1500 kombájnt és több mint 5000 munkagépet szereztek be a gazdák. Lantos Gergely szerint ma a gazdák előtt két irány van: vagy folyamatosan továbbképzik magukat, vagy szaktanácsadók segítségét veszik igénybe. Aki azonban nem hajlandó egyikre se, az tönkre fog menni.

Vavró Iván, a Hergevica Kft. ügyvezetője szerint a gazdálkodói oldalon vállalkozása válogatja, mennyire jellemző az adatalapú döntés, ők például meghallgatják a szaktanácsadókat meghallgatnak, de a kollégákkal közösen hozzák a döntést. A szakember elismerte, hogy korábban inkább szigetszerűen használtak adatokat, de most már be tudják tenni vállalatirányítási rendszerekbe, ez pedig határozott előrelépés.

A kerekasztal-beszélgetés végén Vona Viktória elmondta, hogy a jövőben mindenkinek meg kell próbálnia tényleg adatalapúvá tenni a döntéseit, ugyanakkor a terepi bejárás jelentőségéről sem szabad megfeledkezni. Lantos Gergely arra figyelmeztetett, hogy bár fontosak az adatok és azok a digitális eszközök, amelyek biztosítják az információt, ezek nem érnek semmit, ha a gazdáknak nincs meg az ezek megfelelő felhasználásához szükséges tudása. Az osztályvezető szerint ezért mindenkinek törekednie kell önmaga továbbképzésére. Vavró Iván szerint a magyar gazdák előtt egyetlen út áll csak, ami az adatgyűjtésből és a tapasztalati úton történő megismerésből áll. Varga Róbert elmondta, hogy a digitális átállást segítő pályázat kiváló alkalom volt arra, hogy jó és precíz eszközökhöz jussanak a gazdák, viszont ezeket ki is kell használni. Dr. Orosz Szilvia pedig azt hangsúlyozta, hogy az ágazat szereplőinek nyitottságra van szükségük, hogy képesek legyenek az új technológiák, eljárások, megoldások befogadására.