A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója szerint a növényvédelmi szolgáltatás két ismert sarokpontja az időzítés és a permetlé mennyiség - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Jordán László ezzel a két fogalommal kapcsolatban az alábbi meglátásokat tette:

• Időzítés: Az a faktor, amit a legnehezebb befolyásolni. Gyakori helyzet, hogy akkor jön a szolgáltató, amikor odaér. Munkacsúcsban ez lehet délután 2 órakor, 35 Celsius-fokos melegben is, ami nem ideális a növényvédelmi munkákhoz. Általában hiábavaló kérés, hogy várjon a szolgáltató, amíg csökken a hőség.
• Permetlé-mennyiség: A szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több területet kezeljen. A nagyobb permetlé-mennyiség azonban csökkenti a teljesítményt. A gazdának pedig az az érdeke, hogy az optimális mennyiséggel történjen a kezelés.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a drónos permetezés ezeken felül kiegészül még néhány kérdéssel. Ezek a következőek:

• Munkamagasság: Az ideális a 2 méteren végzett kezelés, a növényállomány tetejétől számolva. A munkavégzés magasságának növelésével nő a munkaszélesség, ezzel együtt nő a teljesítmény. Azonban a munka minősége ezzel együtt drasztikusan romlik, és nő az elsodródás kockázata.
• Munkasebesség: A drónos kijuttatás pártolói a kis permetlé-mennyiséggel történő megfelelő fedettség megvalósulását gyakran indokolják azzal, hogy a drón rotorjai által keltett légáram „benyomja” az állományba a permetlevet. Azonban bizonyos esetekben a munkasebesség csökkentése indokolt lehet a jó bekeverő hatás érdekében.
• A drónról történő permetezésre alkalmas napok száma: Egy átlagos évben ez nagyjából 100-130 nap, az időjárási viszonyoktól függően. Bármennyire meglepő, de nem csak a szélsebesség a korlátozó: a páratartalom, illetve a nyári hőség is csökkenti a drónos kijuttatásra alkalmas időszakot!
• Éjszakai permetezés: Az vitán felül áll, hogy egy drónnal sokkal egyszerűbb éjszaka permetezni, mint bármelyik másik eszközzel, így jelentősen nő a permetezésre nyitva álló „időablak”. Kockázatok azonban itt is felmerülnek: a harmattól nedves növényzetről könnyebben lecsuroghat a permetlé, bár figyelembe véve a rendkívül kis permetlé-mennyiséget, ez a kockázat jóval kisebb, mint egy földi permetezőgép esetében. Egy műszaki meghibásodás esetén azonban nagyobb a károkozás kockázata, mint nappal, hiszen a drónpilóta nem látja az eszközt, korlátozottabb lehetősége van a beavatkozásra, valamint a repülésfigyelő személy is nehezebben tudja ellátni a feladatát.

Többször felmerült az éjszakai permetezés mellett, hogy a méhek védelme érdekében jobb éjszaka permetezni. Nos, az már önmagában pozitívum, ha tudatosan figyelembe veszik a méhek védelmét, de itt különös gondossággal kell eljárni. Az úgynevezett „méhkímélő technológia” néven ismert eljárás lényege, hogy este - és nem éjszaka! - permetez az ember, egészen pontosan a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet leghamarabb megkezdeni a kezelést, de csak akkor, ha a méhek napi aktív repülése már befejeződött. Meleg nyárestéken lehetséges, hogy nem ülnek el a méhek, erre figyelni kell. Ami fontos még ezen kívül, hogy 23 óráig pedig be kell fejezni a kezelést, hogy legyen elég idő a hatóanyag lebomlására reggelig. Az eljárás pedig csak olyan készítménnyel működik, amelyiknek az engedélyokirata erre kifejezetten lehetőséget ad.

Éjjel, a 23 óra utáni időszakban virágzó állományban csak olyan növényvédő szerrel lehet munkát végezni, amely méhveszélyességi besorolása „méhekre nem jelölésköteles”!

Szolgáltatás esetén a felelősség többnyire a szolgáltatóé. Az illegális tevékenység alkalmazása azonban az azt igénybe vevő személy felelősségre vonását is eredményezi. Tehát hiába mondja a szolgáltató, hogy vállal minden esetleges következményt, ez nem így működik - emelte ki Jordán László.

A szakember szerint a gazdálkodó akkor jár el helyesen és biztonságosan, ha a szolgáltatási tevékenység során egy szakember (növényorvos) felügyeletére bízza a munkát. Ennek több oka van:

• ő fogja minden szakmai vetületét ismerni az eljárásnak;
• légi növényvédelem alkalmazása során jogszabály szerint kötelező;
• a szolgáltatás során is kötelező (ha I. kategóriás növényvédő szert juttatnak ki mindenképpen, ha II-III-as kategóriát, akkor elég a növényvédelmi technikus is, de kizárólag földi kijuttatás esetén).