agrarszektor.hu • 2024. március 25. 18:33
Óriási sikert értek el az Unmanned Valley, a Greenport DB és az NL Space Campus kutatói. A holland szakembereknek sikerült kifejleszteniük egy olyan mesterséges intelligenciamodellt, amely lehetővé teszi a drónok számára a botrítisz betegség azonosítását a kertészetekben.
A modell a mesterséges intelligencia segítségével hatalmas mennyiségű drónadatot képes elemezni, és ennek eredményeként egy részletes térképet készít, amely milliméteres pontossággal jelzi, hogy mely növények betegesek vagy veszélyeztetettek. Ez az innováció jelentősen csökkentheti a növényvédő szerek használatát - írta meg a Future Farming. A "Távérzékelés a kertészetért" című projekt résztvevői a végleges eredményeiket ebben a hónapban mutatták be.
Mint ismeretes, az Európai Unió célja, hogy az elkövetkező években jelentősen csökkentse a növényvédő szerek használatát az Európai Zöld Megállapodás részeként. A fő cél az, hogy 2050-re Európa legyen a világ első klímasemleges kontinense. A növényvédő szerek túlzott használata azonban - többek között - a vízminőséget és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti. A növényeket károsító körülmények korai és pontos észlelésével ezeket az anyagokat pontosabban lehet kijuttatni, így jelentősen csökkenthető a felhasználásuk.
Növénybetegségek a különböző kultúrákban
A modell jelenlegi állapotában csak a tulipán és a jácint botrítiszének felismerésére alkalmas, azonban néhány kisebb módosítással várhatóan más betegségeket is felismerhet majd a különböző növénykultúrákban. Ez pedig egy nagyon hasznos fejlemény lehet a kertészeti ágazat termelői számára, és nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem a potenciális költségmegtakarítás miatt is. A modellel lehetségessé válhat például a terméskiesés kockázatának csökkentése, a növényvédő szerek nagy mennyiségű beszerzésének elkerülése, valamint a tényleges, fizikai jelenlétet igénylő szántóföldi ellenőrzések megszűnése, amelyek soha nem tudnak minden növényre kiterjedni. Ráadásul a kutatók egy könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó drónt használtak, amely akár teljesen automatikusan is képes küldetéseket végrehajtani, bár egyelőre még szükség van egy pilóta jelenlétére.
A kutatók jelezték, hogy a projekt az eddigi eredmények ellenére sem áll le, hanem tovább folytatódik. A mérések pontosságát a drón adatainak műholdas képekkel, valamint a talaj- és időjárási viszonyokra vonatkozó aktuális információkkal való kombinálásával igyekeznek majd javítani. Ezen túlmenően az agrárágazat több nagyvállalata is érdeklődését fejezte ki annak feltárása iránt, hogy a technológia képes-e más betegségek kimutatására is a különböző növényekben. A kutatócsoport azt is közölte, meg fogják vizsgálni a technikák skálázhatóságát és egy üzleti modell fejlesztését is.