Az agrárdigitalizáció nevezéktanában a 3.0 a precíziós, a 4.0 a smart, amikor az adatok feldolgozásával az üzemszintű döntéshozást támogatjuk, például mesterséges intelligenciával, az 5.0 pedig a robotok bevonását jelenti. Ezek közül a magyar mezőgazdaságban jelenleg a 2.0-tól az 5.0-ig minden megtalálható. Kóté László, a Delta Systems Kft. operatív és marketing vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az IT szakmában az ipar 4.0 már szitokszónak számít, és csak a digitalizációt használják helyette, ugyanakkor egyetértett azzal a megállapítással, hogy a digitalizáció egyre fontosabb a magyar agráriumban. A szakember a robotok, az IoT és a mesterséges intelligencia agráriumba történő integrációjával kapcsolatban arról is beszélt, hogy a különböző drónok, gépek és eszközök rengeteg adatot szolgáltatnak a földekről, viszont ezt fel is kell dolgozni, értelmezni kell. Ez jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az agráriumban, a másik, hasonló kaliberű megoldandó feladat pedig ezeknek az összegyűjtött és feldolgozott adatoknak a tárolása. Kóté László a drónok és robotok integrált használata mellett beszélt a síktárolókban és a gabonasilókban alkalmazható megoldásokról is, amelyek ezekben a létesítményekben mérik a hőmérsékletet és páratartalmat, amely jelentős mértékben lecsökkentik az emberi hiba lehetőségét is. Mint mondta, ezekből látható, hol tud csatlakozni egy rendszerintegrátor cég az agrármegoldásokba, hogyan tudja támogatni ezeket.
Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladat az, hogy hogyan tudják a felmérések során kinyert adatokat feldolgozni, tárolni és hogyan tudnak biztonságosan működni
- mondta ki Kóté László, aki azt is elárulta, hogy 2025-ben a Delta Systems Kft.-nek is el fog indulni egy felhőszolgáltatása.
Melyek a legújabb digitalizációs fejlesztési irányok?
Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vállalkozásuk mezőgazdasági monitoring és kijuttató drónokkal, valamint szervizzel és oktatással is foglalkozik. A robotokkal, robotikával kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, hogy ezekkel már az agrárium minden területén elképesztő eredményességet lehet elérni, a precíziós gazdálkodástól kezdve, a talajművelésen át az állattartásig. Talán ez utóbbi az, ahol az automatizáció magától értetődőbb, de már a szántóföldi növénytermesztésben is megjelent a digitalizáció, elég, ha a különféle autonóm erőgépekre és munkagépekre gondolunk. Az elmúlt négy évben a szélsőséges időjárási események egyre nagyobb kihívás elé állították a gazdákat, és a digitalizáció az, amivel fenntartható eredményességet lehet elérni - emelte ki Udvarhelyi Csaba. A szakember szerint le kellene egyszerűsíteni az adatokból kinyert információkhoz, döntésekhez vezető utat, és ehhez lehet nagy segítség a mesterséges intelligencia, illetve a jövőben a drónos képalkotás is nagyobb szerepet fog kapni.
Jelenleg a magyar mezőgazdaságban a döntések még egy nagyon szűk adathalmaz alapján születnek
- mondta Udvarhelyi Csaba.
Szabó Levente, a 4iG Group projektigazgatója közölte, hogy a csoportjuk komoly akvizíciós időszak után a holdinggá alakulás fázisában jár, és mostanra már nem is IT cégnek számítanak, de mostanra már 85%-ban infokommunikációs cégként tekintenek magukra. Emellett a drónfejlesztésben is benne vannak, valamint a saját gyártású műholdas hálózat kiépítésében is. A szakember bízik benne, hogy a következő időszakban komplett szolgáltatáscsomaggal fognak tudni a gazdák rendelkezésére állni. Szabó Levente szerint egy technológia akkor működik, akkor eladható, ha a felhasználónak kevés idejét „emészti fel”, ugyanakkor növeli a hatékonyságát. A projektigazgató szerint az agrárdigitalizáció Magyarországon még nincs ilyen helyzetben. Ezt nem lehet elkerülni, ezért az ágazati szereplőknek nagy felelőssége van abban, hogy a termelőknek megkönnyítsék ezt a pályát. Szabó Levente szerint ki kellene alakulnia egy egységes, állami szintű mezőgazdasági adatrendszernek. Nem egyszerűen egységes adatrendszert kell létrehozni, hanem biztosítani kell, hogy a jövőben kialakuló technológiák egymással hatékonyan tudjanak kommunikálni. Ehhez ki kellene alakulnia egy ilyen fejlesztési térnek, de Magyarországon egyelőre még nincs olyan szereplő, aki vállalná ezt a feladatot.
Aki nem él a mesterséges intelligenciával, az le fog maradni, és veszíteni fog a versenyképességéből
- mondta ki Szabó Levente.
Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) dékánja ismertette, hogy a céljuk, hogy a régió mezőgazdasági termelői és élelmiszer-feldolgozói számára tudjanak szolgáltatni folyamatosan megújuló, versenyképességet szolgáló tudást. A szakember beszélt arról is, hogy a digitalizációhoz a szenzorokhoz, és mindenhez, amit a robotok mérni tudnak, adatok kellenek. A Kar másik profilja, hogy rendkívül nagy pontossággal tudnak mérni, gyakorlatilag mindenféle biokémiai, molekuláris biológiai folyamatot. A következő feladat, hogy ezt egy szolgáltatási portfólióvá alakítsák, amelyet aztán a termelők rendelkezésére tudnak bocsátani. A szakember szerint mostanra már rengeteg adatot gyűjt a magyar mezőgazdaság, de ezt még kevéssé alakítjuk át információvá, mert még nem hiszünk benne eléggé.
Nagyon fontos, hogy a gazdák legyenek nyitottak, folyamatosan képezzék magukat és tanuljanak a szomszédaiktól, és a jó és a rossz példákat is szívleljék meg
- emelte ki Stündl László.
Kóté László szerint lassan nincs már olyan terület az agráriumban, ami ne találkozna a digitalizációval. Emiatt nagyon fel fog értékelődni a jövőben az egyetemek szerepe, mivel az agrárdigitalizáció központi kérdéssé vált az ágazatban. A mesterséges intelligencia kapcsán a szakember elmondta, hogy hinni kell a technológiában, de nagyon oda kell figyelni a biztonságra is. Kóté László szerint az ágazat szereplői ódzkodnak a felhőalapú szolgáltatásoktól, mert nem értik annak a lényegét, pedig máshol is használják már, gondoljunk csak a mobiltelefonokra.
Mi kell ahhoz, hogy a robotok ténylegesen is megjelenjenek a mezőgazdaságban?
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a vállalkozások vezetőinek nyitottnak kell lenniük az új információk befogadására és az adatalapú döntéshozatalra. Fel kell ismerni, hogy ez egy teljesen új rendszer a mezőgazdaságban, amit nem lehet az agronómusra osztani, hanem új, erre kiképzett kollégákat kell rá alkalmazni. Elhangzott az is, hogy a robotizáció rendkívül nagy finanszírozási igénnyel jár, amire megoldást jelenthetnek a havidíj alapú szolgáltatások. A szakemberek szerint a finanszírozási problémákon kívül a megfelelő ismeretanyag hiánya még az, ami gátolja a robotok elterjedését a hazai mezőgazdaságban.
