Átalakulóban a mezőgazdaság: a technológia lehet a válasz a kihívásokra

A mezőgazdasági gépek fejlődésének egyik fő szempontja mindig is a teljesítmény növelése volt, hiszen mind a nagyobb teljesítményű gépekkel egyre nagyobb területet lehet megművelni, ez pedig elengedhetetlen fontosságú a folyamatosan növekvő emberiség élelmezését illetően. Az utóbbi évtizedben azonban egy újabb szempontot is figyelembe kell vennie a gépgyártóknak és a gazdáknak: a klímaváltozás miatt megnőtt a szélsőséges időjárási jelenségek száma és gyakorisága, ezzel együtt pedig jócskán visszaesett az időjárás kiszámíthatósága. Az egyes munkafolyamatok elvégzésére emiatt jóval szűkebb időablak áll a gazdák rendelkezésére, amit 20-30-40 éve még 2-3 hét alatt tudtak elvégezni, arra napjainkban már gyakran csak fele ennyi idejük van. Emiatt viszont egyre fontosabb szemponttá, illetve követelménnyé vált ezeknél a gépeknél, hogy minél precízebben, pontosabban és minél gyorsabban dolgozzanak.

Rengeteg korábban megművelt terület tűnt el végleg

Magyarországon a mezőgazdasági művelés alá vont terület nagysága jelentős mértékben lecsökkent az elmúlt fél évszázad során. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint, amíg 1970-ben még a szántó művelési ágba tartozó területek több mint 5 millió hektárt tettek ki, addig 2024-re ez közel egyötödével, 4,1 millió hektárra csökkent. A gyepterületek közel 1,3 millió hektárról 794 ezer hektárra csökkentek, a gyümölcsösök 171,6 ezer hektárról 81,9 ezer hektárra estek vissza, a szőlők 229,7 ezer hektárról 60,2 ezer hektárra estek vissza. A legnagyobb mértékű csökkenést a konyhakerteknél lehet látni, amelyből akkor még 146,3 ezer hektárnyi volt, míg mostanra mindössze 2,3 (!) ezer hektár maradt. Összességében a teljes megművelt terület 6,85 millió hektárról 5-5,1 millióra redukálódott. Ezzel együtt megszűntek viszont a kis parcellák is, amelyeket csak darabokban lehetett művelni.

Az utóbbi időben ráadásul felgyorsult a koncentráció is a magyar mezőgazdaságban. A kisebb gazdálkodók közül egyre többen kénytelenek felhagyni a tevékenységükkel, így a korábban általuk művelt kisebb területek a mind nagyobbá és nagyobbá váló gazdaságokhoz kerülnek. Az Eurostat adatai szerint hazánkban 2020-ban a gazdaságok száma még több mint 232 ezer volt, ebből a kisgazdaságok 67,9%-ot tettek ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ra ez a szám jelentősen csökkent, így tavaly már csak 196 ezer agrárgazdaság létezett Magyarországon, jellemzően a kisebb mezőgazdasági területet használó, néhány állattal rendelkező gazdaságok fejezték be működésüket. Az ágazat helyzetét nehezíti a munkaerőhiány is: a KSH adatai szerint Magyarországon a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 2017 óta csökkenő tendenciát mutat. 7 évvel ezelőtt több, mint 222 ezer fő dolgozott valamilyen mezőgazdasági területen, 2022-ben ez a szám már csak 200 ezer embert számlált. A külföldi vendégmunkások is csak ideiglenes megoldást kínálnak erre a problémára.

Az átalakuló birtokszerkezet, az ágazatra egyébként is jellemző munkaerőhiány és az időjárási körülmények változása külön-külön is azt eredményezné, hogy a termelők minél hatékonyabban használják ki a rendelkezésükre álló időt, együttesen pedig ténylegesen nincs számukra más lehetőség. Ennek egyik módja az egy menetben elvégezhető munkafolyamatok számának növelése, ami nemcsak a szántóföldön végzett munkák felgyorsításával jár, de egyúttal komoly költségmegtakarítások is eszközölhetők vele a kenő- és üzemanyagok terén, valamint jócskán csökkenthető a talajok terhelése és a taposási kár. Az egyre okosabb digitális és precíziós technológiákat alkalmazó gépekkel, az adatok folyamatos gyűjtésével, feldolgozásával és elemzésével a termelők képesek lehetnek a valós idejű és célzott beavatkozásokra is, ami a felhasznált inputanyagok és vegyszerek további csökkentésével járhat.

Jobb volt-e régen minden?

Lipusz Csaba, a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum megbízott gyűjteményvezetője elmondta, hogy a mezőgazdasági gépek fejlődése rendkívül nagy léptekben haladt előre az elmúlt fél évszázadban: az 1970-es évek elején sok gépen még egyáltalán nem volt fülke, emiatt a gépkezelők folyamatosan ki voltak téve az időjárásnak, és 4 órás váltásokban tudtak dolgozni. A 80-as évektől viszont már mindegyik traktoron, kombájnon volt fülke, jobb és kényelmesebb üléseket kaptak a gépek. Emellett a korábbi mechanikus megoldásokat felváltották a hidraulikus rendszerek, és a korábbi vaskerekek helyett is a vékonyabb, és nagyobb gumiabroncsok kezdtek elterjedni. A szakember szerint sokat változott a szervizelés is: ekkorra minden agrárgazdaságnak saját szervizcsarnoka volt, nem úgy volt már, mint régen, hogy csak a nagyobb városokban voltak szervizudvarok, ráadásul mindenhol voltak műhelyvezetők és a gépek karbantartását végző szakemberek. Lipusz Csaba szerint a szükséges munkákat azokkal a gépekkel is el tudták végezni az ágazat szereplői, és mivel ők szervizelték és tartották karban ezeket, sokkal inkább a magukénak érezték őket, mint most. És bár a régebbi idők gépei megbízhatóak voltak, a munkákat el tudták végezni, az új idők kihívásaira új gépekre, új technológiákra van szükség. Ezt Lipusz Csaba sem vitatta, hozzátette azonban, hogy a mostani gépek nagyon megdrágultak és a szervizelés is nehéz lett. A megbízott gyűjteményvezető ugyancsak kiemelte a világítás változásait, mint mondta, a modern gépek az éjszakai munkavégzés során sokkal több fényt bocsátanak ki, ezáltal viszont nagyobb a fényszennyezésük.

Optimistábban látta a helyzetet Rózsa Ádám, az Enyingi Agrár Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője. A szakember szerint jelenleg mindenki a precíziós növénytermesztésre figyel: ezeknek a gépeknek a beszerzését igyekszik előtérbe helyezni. A termelők ezzel próbálják meg csökkenteni, illetve optimalizálni a felhasznált inputanyag-mennyiséget. A szakember szerint ugyanakkor a gyártói részről is van egy nyomás, mivel lecsökkent a kevésbé okos, precíziós technológiákkal nem rendelkező gépek gyártása. Ez így egy közösen kialakított út, amin az ágazat valamennyi szereplője egyszerre indult el - vélte Rózsa Ádám. A szakember a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kapcsán elmondta, hogy nehéz feladat összehozni a rohamosan átalakuló körülményeket a gépek funkcióival. Ez a folyamat ugyanis akkora változást hoz az életünkbe, annyira fel fogja forgatni a növénytermesztést, hogy arra talán ezek gépek sem fognak tudni megfelelő választ adni. Rózsa Ádám beszélt arról is, hogy a precíziós gépek az üzemeltetése nagyon komoly feladat, amire sok gazdálkodó és gyártó nincs felkészülve. A szakember szerint az egységesítés, az adatok kezelése, feldolgozása, elemzése és megosztása még nincs tökéletesen megoldva, és kevés a helyi tapasztalat ezeknek az eszközöknek az alkalmazásáról is.

Milyen új irányok meghatározóak most a mezőgazdasági gépek terén?

Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője szerint az elmúlt néhány év talán legmeghatározóbb fejleménye a mezőgazdaságban a digitalizáció. Ennek egyik hozománya az adatok, illetve az abból előállítható információ felértékelődése. Szükség van rájuk a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. Legyen szó a napi működésről - mint például a terv alapú tápanyag kijuttatás - vagy akár nagyobb léptékű döntések meghozataláról - milyen növényt, vagy melyik hibridet érdemes választani, milyen talajművelési technológia hoz jobb eredményt -, ezekhez mért adatokból származó információra van szükség. Ehhez az erő- és munkagépeinknek képesnek kell lenniük ezen információk gyűjtésére - például hozammérés -, illetve az azok alapján történő munkavégzésre: ilyen lehet a terv alapú műtrágyaszórás. A szakember szerint a gépek mellett persze szükség van arra a háttér IT infrastruktúrára, mely biztosítja ennek a sok adatnak a hatékony kezelését. És ezzel szemben fontos kritérium, hogy a gyakorlattal összeegyeztethető legyen - ne követeljen túl sok időt, illetve speciális szaktudást.

Való igaz, hogy a digitalizáció új kihívásokat is jelent és ebben az egyik legjelentősebb, hogy ennyi különböző forrásból származó adatot hogyan lehet közös platformra hozni. A gyakorlatban ezzel leginkább akkor szembesülünk, amikor különböző gyártók gépeit akarjuk együtt üzemeltetni. Mára azonban már erre is van működő megoldás - létezik olyan felhő alapú farmmenedzsment alkalmazás, mely képes az adatok automatikus gépspecifikus átalakítására

- emelte ki Mesterházi Péter Ákos.

Összességében elmondható, hogy a magyar mezőgazdaság számos - időszaki és állandó - kihívással küzd, amelyekre különféle megoldási lehetőségek érhetők el. Azt azonban senki se vonhatja kétségbe, hogy az eredményes termeléshez megfelelő technológiákra van szükség, amelyek nagy hatékonysággal és pontossággal képesek elvégezni a feladatokat a rendelkezésre álló, egyre szűkülő időablakokban, és amelyek csökkentik a termelési költségeket.