Veres Virág Cintia • 2023. július 24. 06:01
Szarv nélküli szarvasmarha, betegségekkel szemben rezisztens sertések és allergénmentes állatok - elsőre olyan, mintha valamilyen scifi filmben lennénk, pedig ez a mai, modern valóság és tudomány. A köztudatban a GMO is mondhatni, hogy „rosszul cseng”, van, aki ódzkodik tőle, van, aki ellenzi és persze vannak olyanok is, akik elfogadják vagy egyszerűen csak nem törődnek vele. Olvashatunk, hallhatunk sok mindent ezzel kapcsolatban, ám pontos tényekről, alátámasztott információkról, tapasztalatokról, magyarázatokról már annál kevesebbet. Itt az ideje eloszlatni a kételyeket, lapunk több kérdésnek is utánajárt a GMO-val kapcsolatban.
Igen megosztó témáról van tehát szó, éppen ezért fontos, hogy beszéljünk róla, de ne csak találgassunk, hanem a kész tényekkel találkozzunk. Ebben Dr. Gócza Elen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet kutatásért felelős intézetigazgató-helyettese, az Állatbiotechnológia Tanszék vezetője volt segítségünkre, aki több kérdésünket is megválaszolta.
Mi az a GMO és GM?
A GM, más néven transzgénikus élőlény, olyan géntechnológiával létrehozott DNS-konstrukciót hordoz, amelyet mesterségesen juttattak az élőlény örökítő anyagába. Ezek a génkonstrukciók a célsejtekben új fehérjék termelődését indítják be, vagy a szervezet eredeti génjeinek működését módosítják. A GM élőlények csoportjába tartoznak a genetikailag módosított mikrobák, állatok és növények is (GMO-k). A genetikai módosítás számos olyan terméket érint, amelyeket mindennap fogyasztunk.
A genetikailag módosított élőlények és az általuk előállított termékek társadalmi elfogadottsága világszerte igen ellentmondásos, és ez a helyzet hazánkban is fennáll. A hazai szabályozás harmonizál az EU jogszabályaival. A géntechnológiával kapcsolatos tevékenységekről a 1998. évi XXVII. törvény rendelkezik. Az ebben leírt GMO fogalom a következő:
A természetes szervezet, amelynek génállománya géntechnológiai módosításon ment keresztül, ideértve azokat a tulajdonságokat is, amelyek az adott szervezet módosítása által kialakultak, és az ezeket tovább örökítő leszármazottakat. Az ember természetesen kívül esik a természetes szervezetek körén ebben a jogszabályban.
Különböznek a vélemények
Dr. Gócza Elen kifejtette azt is, hogy a nemzetközi és hazai nyomtatott, valamint elektronikus média neves, véleményformáló szakemberei által írt dolgozatok és állásfoglalások gyakran egymásnak ellentmondóak, ami zavarba ejtette a laikusokat. A vélemények jelentősen különböznek a modern géntechnológiai eljárások orvosi-biológiai és mezőgazdasági célokra való alkalmazásával kapcsolatban. Míg a GM mikrobák és állatok felhasználása elfogadóbb attitűdöt vált ki az emberekből, a GM növények és a géntechnológia élelmiszer-előállításban történő alkalmazása már nagyon megosztó kérdés. Az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottsága kizárólag szakmai szempontok alapján foglalt állást a GM élőlényekkel kapcsolatban - ez az alábbi linken elérhető. Ugyanakkor fontos belőle kiemelni, hogy az MTA egyik legfontosabb megállapítása - összhangban az európai akadémiákkal -, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától.
Az első GM növényt 1983-ban állították elő, de manapság már több tízmillió hektáron termelnek génmódosított növényeket szerte a világon. A génmódosítás az állatokban a szakirodalom alapján két részre osztható: a GM-takarmánynövényekkel etetett állatokra; illetőleg géntechnológiával módosított állatokra. A géntechnológiával módosított állatokon belül különbséget tesznek fogyasztásra szánt állatok, egyéb környezetvédelmi vagy más célból létrehozott GM állatok, illetőleg állatkísérletekben felhasznált állatok között. A génmódosított állatok létrehozására általában akkor kerül sor, amikor különböző tulajdonságaik megváltoztatása a cél. E tulajdonságok felerősítése vagy megváltoztatása hagyományos tenyésztési módszerekkel nem, vagy csak nagyon hosszas folyamat eredményeként volna elérhető.
Mit értünk génszerkesztésnek a mezőgazdaságban és miért lehet jó vagy éppen rossz?
A génszerkesztés a genetikai anyag (DNS) célzott módosítását jelenti növények vagy állatok esetében. Ez a technológia lehetővé teszi a gének pontos módosítását, beleértve azok kivágását vagy más módosítási eljárások alkalmazását.
A génszerkesztés előnyei közé tartozik a jobb terméshozam, a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóság növelése, a tápanyag- és vízhatékonyság javítása, valamint az élelmiszerminőség és tápérték növelése. Ugyanakkor vannak olyan aggályok is, hogy a génszerkesztett organizmusok hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, és fennállhat a környezeti és egészségügyi kockázat lehetősége. Számos agrárágazatban, eredményesen alkalmazható a génszerkesztés, ezek közé tartozik a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat
- fogalmazott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet kutatásért felelős intézetigazgató-helyettese, az Állatbiotechnológia Tanszék vezetője.
Szarv nélküli szarvasmarha, allergénmentes állatok és sok minden más
A tudományos eredmények tanúsága szerint a géntechnológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik az agrárinnovációban és az új technológiák fejlesztésében. A génszerkesztés révén lehetőség nyílik a terméshozam és a termény minőségének javítására. A kívánt tulajdonságok, mint például nagyobb termés, jobb íz vagy tápérték, genetikai módosítással beépíthetők a növényekbe vagy állatokba. A génszerkesztés lehetőséget ad a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok kifejlesztésére. Az ellenállóbb növények és állatok segíthetnek csökkenteni a vegyszeres kezelések szükségességét, javítani a víz- és tápanyag-felhasználás hatékonyságát és csökkenteni a környezeti terhelést. Most pedig nézzünk meg néhány példát az állatbiotechnológia alkalmazási területek közül:
Szarv nélküli szarvasmarhák: kutatók genomszerkesztési technikákat alkalmaztak szarv nélküli szarvasmarhák létrehozására. Ez javíthatja az állatok jólétét, mivel kiküszöböli a szarvasmarha-tenyésztésben elterjedt szarvatlanítási gyakorlatot.
Betegségekkel szemben rezisztens sertések: a genomszerkesztést olyan sertések létrehozására alkalmazták, amelyek ellenállóak bizonyos vírusfertőzésekkel szemben, például a sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus (PRRS). Ez segíthet csökkenteni a betegségek terjedését és javítani a sertések egészségi állapotát.
Allergénmentes állatok: tudósok genomszerkesztést alkalmaztak a háziállatok, mint például macskák vagy kutyák hipoallergén változatainak kifejlesztésére, az allergén fehérjéket kódoló specifikus gének módosításával. Ez előnyös lehet azok számára, akik allergiásak a háziállatokra.
Izomdisztrófia modellek: genomszerkesztett állatmodelleket, például egereket hoztak létre az izomdisztrófia tanulmányozására és megértésére, ami egy genetikai rendellenesség, amely befolyásolja az izomműködést. Ezek a modellek segítenek a kutatóknak potenciális terápiák kidolgozásában az emberi betegek számára.
Etikai kérdések és állatjólléti aggodalmak merülhetnek fel a génszerkesztett állatok esetében, mivel az elmúlt néhány évben számos társ-, vad- és haszonállatot, valamint tudományos kutatásban használt állatmodellt hoztak létre ezen technológia alkalmazásával. Dr. Gócza Elen azonban kiemelte, hogy
fontos figyelembe venni, hogy a géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek. A géntechnológia társadalmi elfogadásának elősegítésében kiemelt jelentősége van a tudományos ismeretterjesztésnek is. Az új tudományos eredmények fényében javasolt időről időre felülvizsgálni a magyar törvényhozás géntechnológiával kapcsolatos döntéseit.