A drágulásnak pedig még mindig nincs vége, hiszen októberben lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok.
Az országban zajló háború ellenére is elképesztő módon felpörgött az ukrán tojásexport.
A többórás napsütés mellett gomoly- és fátyolfelhőkre számíthatunk
A változó mennyiségű és vastagságú, elsősorban gomolyfelhőzetből délelőtt még kis számban, majd délután a Dunától keletre már több helyen alakulhat ki zápor, néhol zivatar
Elképesztően magas összegeket hagyhatunk ott egy vásárlás során a magyar henteseknél.
Brutális, ami a tejtermékek árával történik, de meddig tarthat még az áremelkedés?
A Dunántúlon felhőátvonulásokra és többórás napsütésre számíthatunk, keletebbre időszakosan jobban is összeállhatnak a felhők
A 2023-as év nagyon nehéz lesz mind a termelőknek, mind a gyártóknak, mind a fogyasztóknak.
Hihetetlen, ami Magyarországon történik, van olyan élelmiszer, ami egy év alatt 65,5 százalékkal drágult meg.
Áremelésre szólított fel a legnagyobb szövetkezet, ellenkező esetben 50%-kal csökkenhet a zöldségtermelés volumene Flandriában.
Keserűek a kilátások a cukorpiacon, komoly drágulás jöhet, ha véget ér az élelmiszerárstop.
Jelentős terméskiesés várható a csemegekukoricában és a zöldborsóban a súlyos aszály miatt.
A költségnövekedések miatt hiány alakulhat ki a boltokban az olasz ételkülönlegességekből.
Egyes megyékben már szinte alig foglalkoznak haszonállatokkal Magyarországon, mi lesz így a hazai húsokkal?
Minden korábbinál több kerekes traktort vásároltak a magyar gazdák 2022 első félévében.
Egyre drágább lesz Magyarországon a tojás, a hús és a tej, de hamarosan sorra kerülhetnek a desszertek is.
A termelők úgy vélik, hogy 5000 forint lesz alsó hangon a dióbél kilóára Magyarországon.
Augusztusban 15,6%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak a leginkább.
Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, és van komoly gondok vannak a Nitrogénművek Zrt.-nél is.
Már csak a csapadékosabbra forduló időjárásban bízhatnak a kávézás szerelmesei világszerte.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.